Megemlékezésekkel indult az ülés.

A képviselők a magyar–székely egység, valamint a magyar–bolgár barátság napjára emlékeztek.

A miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy bemutatja a 2027-es költségvetés alapjait, amelyet az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett.

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában először elmondta: a jövő évi költségvetés tervezetét még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak és a hónap végén benyújtják az Országgyűlésnek.

Ezután következtek a bejelentések.

Ahogy a programunkban vállaltuk, 9 százalékra csökkentjük a minimálbér személyi jövedelemadóját 2027-től.

Mindenkinek, akinek 680 ezer forint alatti a havi jövedelme, csökkenni fog az adója, 2,5 millió magyart érint ez – jelentette be Magyar Péter.

Közlése szerint megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, valamint megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyerekes és a három- és a négygyerekes anyák szja-mentessége is, de korláttal: az anyák adómentességénél 1 millió forint lesz a havi jövedelemhatár, efölött szja-t kell majd fizetni.

Ennél is fontosabb, a negyven év feletti kétgyermekes anyákra nem terjesztik ki az adómentességet.

Arról is beszélt, hogy egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot 2027-től.

Több mint 1 millió családot, 1,6 millió gyermeket érint az intézkedés, a duplázás 300 milliárd forintos plusz kiadást jelent.

A családi pótlék és a munkavállalók adócsökkentése együtt összességében 500 milliárd forinttal többet hagy a családok és a munkából élőknél a miniszterelnök közlése szerint.

Mint azt a kormányfő közölte, jövőre havi 120 ezerre emelik a minimálnyugdíjat, sávosan emelnek egyes más nyugdíjakat, miközben kifizetik a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi első részletét.

Emellett bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát, igaz, nem azonnal és nem egy összegben.

A miniszterelnök közlése szerint jövőre a félmillió forint alatti nyugdíjúak számolhatnak azzal, hogy SZÉP-kártyára kapnak pénzt.

Az intézkedés 2030-ra nyeri el végleges formáját.

A kormányfő ezek után a béremelésekre tért ki.

Az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal emelik. 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal nő szociális ágazatban dolgozók bére.

A rendvédelemben dolgozóknál átlagosan 15 százalékos emelés jön.

A nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bérét átlagosan 21,5 százalékkal növelnék.

A múzeumokban, könyvtárakban, közművelődésben dolgozók nettó fizetését átlagosan 10,7 százalékkal emelik.

Tízmilliárd forintot elkülönítenek az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére.

Jönnek az adóemelések A kormányfő közlése szerint 1500 milliárdos kiadáscsökkentés lesz a jövő évi költségvetésben.

Ezek részletei nem derültek ki, az ugyanakkor igen, hogy a terveknek megfelelően bevezetik a vagyonadót, amiből évi 200 milliárd forint bevételt remélnek.

Emellett az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél 9 helyett néhány százalékponttal magasabb lesz a társasági adó, nagyjából 11 százalék.

Az innovációs hozzájárulást a mostani 0,2-ről 0,5 százalékra növelik, de a kormányfő közlése szerint ezt a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük.

A nagyvállalatok társasági adó támogatási rendszerét átalakítják, célzottá teszik a fejlesztési adókedvezményt.

Átalakítják a kiskereskedelmi különadót is: az adóalap 1 és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcsot vezetnek be, ami mintegy 3500 vállalkozást érint.

Az egymilliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes marad, míg az 50 milliárd forint feletti sávokban az 1 és 4,5 százalékos kulcsok változatlanok maradnak.

Növelik a bányajáradékot, ebből jövőre 37 milliárd forinttal több bevételt várnak.

Magyar Péter szerint bezárják azokat a kiskapukat, amelyekkel a bizalmi vagyonkezelők elkerülhették az adózást.

A miniszterelnök a reklámadóról bejelentette, hogy ma 0 százalék a kulcsa, amit 3,75 százalékra emelnek.

Emeljük a dohány után az égetett szeszek adóterheit, mondta Magyar.

A tervek szerint mintegy 100 milliárd forintos plusz bevétel érkezhet az energetikai szektorból.

Hogy új adónemről vagy a már meglévő tételek megemeléséről van szó, arról nem beszélt.

Tett ugyanakkor a kormányfő egy súlyos bejelentést: a kormány kivezeti az árrésstopot.

Az élelmiszer-inflációt megakadályozó intézkedés eltörlését azzal magyarázta, hogy káros volt és hátrányosan érintette a magyar vállalkozásokat.

Azzal is érvelt, hogy most alacsony az infláció.

Itt érdemes megjegyezni, a Tisza a védett árral pontosan így cselekedett.

Amikor az olajár a világpiacon átmenetileg csökkent, az üzemanyagok árkorlátozását Magyar Péterék eltörölték.

Most 700 forint felett jár a dízel ára.

Változás lesz a cégautók járulékánál is: a második autótól megszüntetik az adókedvezményt. (MNO)