Furcsa üresség van a műsorújságban: nincs élő vb-közvetítés, nem is lesz négy évig, s amikor a labdarúgás legnagyobb válogatott rendezvénye visszatér, hogy egy monstre tornán három földrészt (Európa, Afrika, Dél-Amerika) és hat országot (Spanyolország, Portugália, Marokkó, Uruguay, Argentína, Paraguay) érintsen.
De 2030 a jövő, mi vonjunk mérleget inkább a 2026-os, amerikai-kanadai-mexikói társrendezésű vébé fölött.
Donald Trump amerikai elnök szerint (természetesen) „ez volt a sporttörténelem egyik legnagyobb eseménye.” A leggrandiózusabb, rekordok tömkelegét hozó tornát aligha nevezhetjük minden idők legjobbjának – de közel sem volt olyan rossz, mint amitől sokan tartottak.
A labdarúgás szakmai csúcsa már rég nem a világbajnokság, ám érzelmi szempontból semmi sem fontosabb nála.
Erre a spanyol válogatottra nem volt ellenszer Világbajnoki csúcsot jelentő védekezés (609 perc kapott gól nélkül), 1 kapott gól, 0 hátrányban töltött perc – egész elképesztőek a spanyol válogatott statisztikái.
Luis de la Fuente együttese az első világbajnok csapat, mely csak egyetlen gólt kapott a tornán (0,13-as átlag), az ellenfeleknek engedélyezett helyzetminőség (0,3-as xGA) azt mutatja, hogy még csak ziccerig sem nagyon jutottak a spanyolok kapuja előtt a riválisok.
Ezek után aligha meglepő a tény, hogy a spanyolok kapuját találta el a legkevesebb lövés (1,25-ös átlag), az xGA/lövés mutató (0,05) is a legalacsonyabb a mezőnyben.
Spanyolország Olaszországhoz (1938, 1982) és az NSZK-hoz (1990) csatlakozott: a vb-történelemben csak ezek a csapatok játszották végig úgy a tornát, hogy egy percig sem futballoztak hátrányban.
A döntőben az antifocit bemutató argentinoknak egyetlen dolog kínált esélyt: talán valahogy kihúzzák 0–0-ra, és megnyerik a tizenegyespárbajt.
Nem húzták ki .
Az ellenfeleket megbénító, tökéletesre csiszolt csapatmunka volt az alapja a spanyol világbajnoki címnek: mondhatjuk azt, hogy a támadójátékban kevésbé volt izgalmas ez a válogatott, mint a 2024-es Európa-bajnokságon, de ehhez a csatárokat sújtó sérülések is hozzájárultak.
A kontrollt így is vaskézzel tartotta minden mérkőzésén a torna legjobbjának választott Rodri által terelgetett együttes.
Spanyolország tovább folytatta rekordhosszúságú veretlenségi sorozatát, ráadásul a válogatottak Élő-rangsorában minden idők legmagasabb pontszámát érte el.
A válogatott a vb-döntő megnyerésével 2259-es Élő-pontszámmal áll, megelőzve a magyar Aranycsapatot (2233-as pontszám, 1954-ben) és Németországot (2223-as pontszám, 2014-ben).
Spanyolország világ-, kontinens- és olimpiai bajnokká avanzsált vasárnapi győztesével, ezzel a futballtörténelemben elsőként védi egyszerre mindhárom trófeát – sőt, egyszerre címvédője a férfi és a női világbajnoki címnek is.
Lassan feltehetjük a kérdést: korszakos csapat Luis de la Fuente gárdája?
A válasz könnyen lehet igenlő, és a keret átlagéletkorát nézve a hosszú spanyol dominanciát sem lehet kizárni.
Pláne, ha az utánpótlástornákon és a klubfutballban elért eredményeket, illetve az edzőképzés sikerességét is figyelembe vesszük.
With an Elo rating of 2259, Spain are now the highest-ranked team of all time.
They surpassed Hungary in 1954 (Elo 2233) and Germany in 2014 (Elo 2223). https://t.co/QWRKpM8JlE pic.twitter.com/yFS0Rvu5xU — Florian Ederer (@florianederer) July 20, 2026 Mi marad meg ebből a meccsözönből?
The post A legnagyobb, de nem a legjobb: mérlegre tettük a 2026-os foci-vb-t first appeared on 24.hu .

Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.