Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit a rendezvényhez kapcsolódó közkiadásokra fordít – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A kutatóintézet számításai szerint a jelentős külföldi közönséget vonzó fesztivál az államháztartás szempontjából egyértelműen nettó befizető.

A Sziget teljes gazdasági hatása ennél is nagyobb: a GKI becslése szerint a fesztivál évente mintegy 10 milliárd forinttal járul hozzá nettó módon a magyar GDP-hez.

Ebben döntő szerepe van a külföldieknek: míg a GKI által vizsgált többi nagyfesztiválon mindössze 1–8 százalék a külföldiek aránya, a Sziget közönségének több mint fele külföldi.

Az általuk jegyre, szállásra, vendéglátásra és más szolgáltatásokra elköltött pénz olyan turisztikai exportbevétel, amely a fesztivál nélkül jórészt nem jelenne meg Magyarországon.

A fesztiválpiac ettől még nem feltétlenül jövedelmező üzlet.

A szervezők szerint az infrastruktúra és a szolgáltatások költségei gyorsabban nőnek, mint a jegyárak, a fellépők díjai pedig sok esetben még az inflációnál is nagyobb ütemben emelkednek.

Ráadásul egyre többen az utolsó pillanatban vesznek jegyet, így akár egy rossz időjárású hétvége is veszteségessé tehet egy rendezvényt.

A GKI szerint az ágazat haszonkulcsa még egy jó évben is jellemzően egyszámjegyű. (MTI) ]]>