A Központi Statisztikai Hivatal – Pusztai Emese öngyilkosság megelőzésért küzdő aktivista közérdekű adatigénylésére a napokban kiadott – hivatalos adatsora szerint 2025-ben Magyarországon 121, 12–29 év közötti fiatal halt meg öngyilkosság következtében.

Az országos öngyilkossági halálozás egy év alatt 7,3 százalékkal, 1601-ről 1484-re csökkent.

Ezzel párhuzamosan a 25–29 évesek körében 56-ról 67-re, csaknem húsz százalékkal (19,6 százalékkal) nőtt a halálesetek száma: ebben a korcsoportban 2025-ben az öngyilkosság volt a vezető halálok.

Három meghatározó budapesti centrumkórház – a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és az Észak-budai Szent János Centrumkórház – közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válaszai szerint egyik intézménynek sincs írásban rögzített helyi eljárásrendje az öngyilkossági kísérletet túlélők kockázatfelmérésére, kötelező pszichiátriai konzíliumára, hazabocsátására vagy utánkövetésére.

Egy 2025-ben megjelent hazai orvostudományi tanulmány szerint ez nem egyedi intézményi jelenség: Magyarországon jelenleg nem működik egységes, nemzetközileg validált öngyilkossági kockázatbecslő protokoll, amely az egészségügyi ellátórendszer egészét lefedné.

Ahogy Pusztai Emese is írja, az öngyilkossági kísérletet túlélők jellemzően a kórházi sürgősségi betegellátó osztályokra (SBO) kerülnek be.

A sürgősségin dől el, hogy kérnek-e kötelező pszichiátriai szakkonzíliumot, indokolt-e a védett osztályos felvétel, milyen feltételekkel bocsátható haza a beteg, és ki követi nyomon az állapotát a hazabocsátás utáni, statisztikailag legveszélyesebb napokban.

A Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és az Észak-budai Szent János Centrumkórház válaszai alapján egyik intézménynek sincs írásos, helyi protokollja az öngyilkossági kísérletet túlélők kockázatfelmérésére, hazabocsátására vagy utánkövetésére.

A válaszok szerint ilyen belső szabályzat megalkotására nincs jogszabályi kötelezettségük.

A Szent Imre és a Szent János Kórház sürgősségi osztálya nem alkalmaz semmilyen strukturált, nemzetközileg validált szűrőkérdőívet vagy rizikóbecslő skálát.

A Péterfy Kórház válasza szerint a rizikóbecslő skálák használata náluk nem kötelező, a döntés a vizsgáló orvosé.

A kórház szerint ezek az eszközök hasznosak lehetnek, de „a biztonság hamis érzetét” is adhatják, a vizsgáló orvos pedig a szakmai szabályokra és az osztály 44 éves szakmai tapasztalatára támaszkodik.

Egyik intézményben sincs írásban rögzítve, mikor kötelező pszichiáter szakorvost bevonni – ez mindenhol a sürgősségi kezelőorvos egyéni mérlegelésének tárgya.

Nincs rögzített feltételrendszer a hazabocsátásra, és egyik kórház sürgősségi osztálya sem működtet belső utánkövetési eljárásrendet a betegek célzott visszahívására vagy a hozzátartozók felkészítésére.

A Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói (Elek Lívia Priyanka, Bérdi Márk és Gonda Xénia) a Neuropsychopharmacologia Hungarica szakfolyóiratban 2025-ben közölt tanulmányukban rávilágítottak: „Magyarországon jelenleg nem működik olyan egységes, nemzetközileg validált öngyilkossági kockázatbecslő protokoll, amely az alapellátástól a pszichiátriai osztályokig lefedhetné az egészségügyi ellátórendszert.

A szuicid veszély felismerése és kezelése így nagymértékben a klinikus egyéni megítélésére épül, ami a gyakorlatban jelentős variabilitáshoz és ellátási egyenlőtlenségekhez vezethet.” A kórházi válaszok alapján egyik intézmény sem rendelkezik belső eljárásrenddel az akut szuicid krízisbe került kiskorúak ellátására: nincs rögzítve a felügyelet nélküli távozás megakadályozása, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai konzílium kötelezővé tétele, a törvényes képviselő értesítése vagy a gyermekvédelmi jelzőrendszer riasztása.

A Szent Imre Kórház válasza ezen a ponton a legrészletesebb.

Az adatigénylés kifejezetten megkérdezte, kiterjed-e a kórház szabályozása – a 18. életévüket be nem töltött, öngyilkossági kísérletet követően sürgősségi ellátásba kerülő fiatalok esetén – a gyermek-és ifjúságpszichiátriai konzílium kezdeményezésére, a törvényes képviselő értesítésére, a 18 év alatti beteg hazabocsátásának feltételeire és kizáró okaira, arra, hogy a 18 év alatti, öngyilkossági kockázatot jelentő személy az ellátás lezárulta előtt ne távozhasson felügyelet nélkül, a kórházi felvétel szempontjaira, a gyermekvédelmi jelzőrendszeri kötelezettségekre, valamint az utánkövetésre. „Nem alkalmazunk, mert ez gyermek- és ifjúságpszichiátriai feladat” – válaszolta a kórház.

A Szent Imre sürgősségi osztálya tehát a 18 éven aluli – ezen belül a 16 éven aluli – betegek egyikére sem alkalmaz helyi eljárásrendet, és a válasz szerint ezt a feladatot teljes egészében a gyermek- és ifjúságpszichiátriára hárítja – írja Pusztai Emese.

A kórház ugyanebben a válaszban rögtön hozzáteszi: „az Eütv. 16. § (6) bekezdésének helyes értelmezése mellett a 16. életévét betöltött fiatal egészségügyi ellátás igénybevételét illetően cselekvőképes.

Saját maga dönthet kórházi ellátása igénybevételéről.” Közleményében Pusztai úgy fogalmaz, hogy ha egy rendszer nem méri a saját működését, a hibáiból sem tud tanulni. 2026. július 14-én közérdekű adatigényléssel fordult a Központi Statisztikai Hivatalhoz: rendelkezik-e adattal arról, hány esetben következett be öngyilkosság a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátásból történő elbocsátást követő 7, 14, 30, illetve 90 napon belül.

A KSH válasza szerint ezekkel az adatokkal nem rendelkezik, és nem tudta megjelölni azt a szervet sem, amely ezek adatgazdája lehetne.

Két nappal később, július 16-án Pusztai ugyanezekkel a kérdésekkel az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult, kiegészítve azzal, hogy folyik-e ilyen adatok gyűjtése, elemzése vagy országos betegbiztonsági monitorozása, illetve készült-e az elmúlt öt évben ilyen tárgyú vizsgálat.

A törvényes válaszadási határidő lejárt, az Egészségügyi Minisztérium azonban nem válaszolt.

Így ahogy Pusztai is írja, jelenleg az sem tisztázható a rendelkezésre álló hivatalos adatokból, hogy a 2025-ben öngyilkosság következtében meghalt 121 fiatal közül hányan részesültek korábban sürgősségi vagy pszichiátriai ellátásban.

A kórházak teljesítményét sem lehet érdemben értékelni olyan rendszerben, amely nem követi nyomon és nem elemzi következetesen, mi történik a veszélyeztetett betegek hazabocsátása után – írja közleményében Pusztai Emese, aki évtizedekig volt újságíró, és lánya halála után lett öngyilkosság megelőzésért küzdő aktivista.

Arról, arról, hogy mit értett meg az öngyilkosság lélektanából, mit gondol a szülők és a társadalom felelősségéről, az egyén saját élete feletti döntési jogáról és a hazai ellátórendszer hiányosságairól, hosszabban a Telexnek 2025-ben adott interjújában beszélt.

Ha Ön vagy a környezetében bárki krízishelyzetben van, hívja a mobilról is ingyenes, éjjel-nappal elérhető lelki elsősegély telefonszolgálatot a 116-123-as számon, vagy közvetlen életveszély esetén tárcsázza a 112-t. ]]>