Bár a kormányváltás után csökkent a KESMA-féle hálózat dominanciája a vidéki nyilvánosságban, a lokális független média jövője továbbra is bizonytalan.

Ezt láthatjuk, ha végignézünk két megyeszékhely, Kaposvár és Veszprém médiakínálatán.

Két, fiataloknak szóló helyi lap történetén keresztül azt is megnéztük, hogyan mosódtak össze a politikai függetlenség, az állami támogatások és a kormányzati reklámok határai – és milyen kérdéseket vet fel mindez az új sajtóalap létrehozása előtt.

A Mediaworks több mint tíz évvel ezelőtti NER-esítése óta egyre nehezebbé vált azoknak a dolga, akik a helyi híreket próbálták követni.

Ahogy a központi vezérlés egyre erősödött a megyei és városi lapokban, úgy nőtt az igény a KESMA–Mediaworks lapjaitól független médiára.

A 2026-os kormányváltást követően elindult a vidéki nyilvánosságot leuraló hálózat lebontása, de a helyi média jövője továbbra is bizonytalan.

Jó példa erre Kaposvár, ahol a helyi hírmédiát a KESMA-s Sonline megyei hírportál mellett a Szita Károly-féle városvezetéshez köthető lapok határozzák meg.

Ide tartozik a városi tévéadó, a Kapos TV és annak online kiadása, a KaposPont, amelyek kiadója az önkormányzati holding tulajdonában álló Kapos TV és Rádió Nonprofit Kft.

Bár elvileg magáncég adja ki, szintén Szita-közelinek tekinthető a Zselici Forrás Kft. által kiadott Kaposvár Extra és Kaposvár Most.

A kft. a lapkiadás mellett önkormányzati megrendeléseket is teljesít – például közvélemény-kutatást és imázsfilm-készítést –, a nyomtatott Kaposvár Extra archívumában pedig általában a polgármestert láthatjuk a lapszámok címlapjain.

Kaposvár az önkormányzati választások után: minden a régiben A KPSVR.hu-n ezzel szemben már megjelentek a kormánnyal és a városvezetéssel kritikus cikkek, kritikusai azonban mégsem a független lapok közé sorolták.

A lap ugyanis 2020-tól Ungár Péter médiaportfóliójának része volt, közösen a szombathelyi ugytudjuk.hu-val, az egerugyek.hu-val és a szentgotthárdi 9970.hu-val.

A KPSVR az előző fideszes ciklus végén már takaréklángon működött, az utolsó nyilvános cikk tavaly decemberben jelent meg rajta.

Idén szeptemberben pedig Ungár Péter végleg kiszállt a vidéki hírlapokat kiadó Kő a Mezőn Nonprofit Kft.-ből.

A céget a korábbi kisebbségi tulajdonos, Farkas Balázs vette át, akit korábban az Ungár-féle lapok impresszumai – köztük a KPSVR-é – főszerkesztőként tüntettek fel.

Fideszbarát vs.

Soros-szervezet Ennél is érdekesebb a ma is aktív 74nullanulla.hu története.

A lapot kaposvári fiatalok alapították, és kezdetben politikával gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozott: főleg helyi programokról és kultúráról írt.

Most is ez a fő fókusza, bár az elmúlt hónapokban már valamivel több rajta a közéleti hír.

Kritikusai – például a Kapost blog szerzője, akinek az Átlátszón is megjelentek cikkei – azonban Fidesz-közeliként mutatták be, mivel a lap kiadója kezdetben Vati Péter, Vaszily Miklós rokonának cége, a VATNER Kft. volt.

Később a lapot átvette a szerzők által indított alapítvány, amely 2022 és 2026 között a Nemzeti Együttműködési Alaptól, a Városi Civil Alaptól (VCA) és az Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) is kapott támogatásokat.

A lap azért is kapott kritikákat, mert a kampányidőszakban a reklámbannerein többek között a Nemzeti Petíció hirdetései futottak.

Az alapítványt a Válasz Online VCA-ról szóló összesítése „kaposvári Fidesz-barát médium kiadójaként” jellemezte .

A történetet bonyolítja, hogy a 74nullanulla kiadója néhány éve Veszprémben is elindított egy lapot, a 82nullanulla.hu-t – a nevek a városi irányítószámokra utalnak.

A kaposvári lappal szemben a 82nullanulla a kezdetektől fogva politizált, és kifejezetten kormánykritikus álláspontot képviselt.

A veszprémi lap egyik alapítója, Szalóki Viktor az aHang civil szervezet egyik vezetője, aki aligha nevezhető Fidesz-közeli civil aktivistának.

Az aHang vett részt például 2019-ben a budapesti ellenzéki előválasztás megszervezésében; ekkoriban a fideszes irányítású közmédiában „Soros-szervezetként” jellemezték.

Később a csoport tüntetésekkel és petíciók szervezésével tiltakozott az Orbán-kormány több lépése ellen.

Megkerestük a kaposvári és veszprémi nullanullás lapok alapítóit, és egy igen érdekes esettanulmány bontakozott ki a vidéki nyilvánosságról, illetve a politikamentességre törekvő lapok nehézségeiről.

Barbarics András, a 74nullanulla alapítója elmondta: az oldal 11 évvel ezelőtt indult el.

Akkor ő elsősorban filmes cikkeket írt szabadidejében, és többek között ezeknek keresett megjelenési lehetőséget.

Barbarics András a 74nullanulla egyik videójában, 2019-ben. „Alapvetően egy fiataloknak szóló, helyi kultúráról, eseményekről szóló oldalt szerettünk volna indítani.” Az oldalt az első években mindenki a szabadidejében írta és szerkesztette.

Később, ahogy lettek bevételeik hirdetésekből és pályázatokból, már néhány szerzőt is fel tudtak venni.

Elmondása szerint eleve nemcsak blogként, hanem rendes sajtótermékként képzelték el az oldalt – így került a VATNER Kft. a képbe.

Barbarics elmondása szerint a 74nullanulla egyik alapítója ismerte a szintén kaposvári cég vezetőjét, de „neki azon túl nem volt szerepe a lapban, hogy elintézte a papírmunkát, segített, hogy legyen a lapnak kiadója”. „Nem sokkal később a 74nullanullánál addig tevékenykedő újságírókkal létrehoztunk egy alapítványt, és átvettük az üzemeltetést, így az alapítvány lett a kiadó” – mondta Barbarics András.

Vati Péter – aki a cégadatokban és a közösségi médiában található adatok alapján valóban Vaszily Miklós sógora – a VATNER Ipari és Szolgáltató Kft. vezérigazgatója.

A VATNER Kft. 2017-ben egy furcsa közbeszerzés miatt került be a hírekbe: akkor a vizes vb-re szállítottak bútorokat úgy, hogy a bútorgyártás csak pár hónappal korábban került be a cég tevékenységei közé.

A VATNER egyébként alapvetően egészségügyi technikával foglalkozik, és ezen a területen is számos közbeszerzést nyert.

Kaposvári forrásaink ugyanakkor a VATNER Kft.-t nem tipikus „NER-es közpénznyelő” cégként jellemezték.

Elmondásuk szerint egyes orvostechnikai területeken a VATNER piacvezető, illetve monopolhelyzetben van.

Ilyen területeken a kormányváltás után is nyertek közbeszerzést: júliusban a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2 milliárd forint értékben szerződött a céggel műtői berendezések beszerzésére.

Veszprémben másképp indult A 74nullanulla kezdetben közélettel egyáltalán nem foglalkozott, legfeljebb néhány kiemelt eseményről számolt be, például a választásokról vagy Novák Katalin lemondásáról.

Ezzel szemben a veszprémi társlap indulását kifejezetten egy közéleti ügy előzte meg.

Szalóki Viktor az aHang státusztörvény-ellenes tüntetésén 2023-ban (forrás: YouTube/aHang) Szalóki Viktor, a 82nullanulla alapítója az Átlátszónak elmondta: az oldal indulásához egy 2020-as incidens adta meg a kezdőlökést. „Akkoriban Veszprémben működött egy ifjúsági ház, amit civil szervezetek működtettek, ezek programjain én is rendre részt vettem.

Itt szerveztek például egyszer egy falfestő programot, ahol az egyik festményt a veszprémi vár Szent István- és Gizella-szobrai inspirálták, Istvánt és Gizellát szuperhősként ábrázolták.

Ebből jobboldali lapok botrányt csináltak , blaszfémiát emlegettek.

Nagyon zavart, hogy az ifjúsági házban aktív fiatalok véleménye egyáltalán nem jelent meg a nyilvánosságban, például azért sem, mert Veszprémben kevés volt a független média.” „Volt ugyan önkormányzati tévé és újság, de ez nagyjából önkormányzati közlönyként működött, meg bemutatta, ha Ovádi Péter átadott valamit valahol” – sorolta. „Volt még a Navracsics Tiborhoz köthető Vehír, a KESMA-s Veol.

Egyedül a Veszprémkukac volt független, viszont ez nem igazán a fiatalokról szólt, az őket érdeklő témák ritkán jelentek meg benne.

Ezért gondoltam, hogy fontos lenne elindítani egy fiatalokat megszólító közéleti lapot.” Szalóki elmondása szerint így került szóba, hogy Kaposváron van egy hasonló lap, ahol a veszprémi csoport egyik tagjának egy barátja is dolgozott.

Velük hamarosan megegyeztek, hogy elindítanak egy veszprémi társlapot, amelyhez megkapták a 74nullanulla szerkesztői rendszerét.

A Szalóki által is említett Vehír.hu kiadója a Bakony-Balaton Média Kft., amely mögött Tóth Gábor Szilárd és a Bakony-Balaton Régió Zrt. áll.

Bár formailag magántulajdonú médiáról beszélünk, politikai kapcsolatai egyértelműek: Tóth Gábor Szilárd korábban a veszprémi Fidelitasban tevékenykedett, és 2015-ben 40 százalékos befektetőként beszállt a PestiSrácok.hu kiadójába , az Insider Media Kft.-be.

Fidesz-közeli regionális online médiabirodalom épül A Bakony-Balaton Média emellett szintén bedolgozott a veszprémi önkormányzatnak: egy 2016-os önkormányzati rendelet alapján például grafikai feladatokra szerződtették.

A 82nullanulla öt emberrel indult, eleinte mindenki ingyen dolgozott, most ketten kapnak fizetést.

Szalóki azt mondta: a 7400-zal főleg technikai kérdésekben működtek együtt, a tartalomról nem egyeztettek.

Emellett az alapítvány – mindkét lap kiadója – beadott olyan pályázatokat is, amelyeket a 82nullanulla készített elő.

Ilyen volt például egy Erasmus+-os, EU-s hátterű médiatudatossági projekt, amelynek során a Telex és a Partizán újságírói is előadtak Veszprémben.

És akkor elkezdtek politizálni a fiatalok 2024-ben, a kegyelmi botrány és a Tisza Párt megjelenésének évében már látszott a fordulat: a politikai tartalmú veszprémi lap már több fiatal olvasót vonzott, mint a nagyrészt politikamentes kaposvári oldal.

Barbarics András így idézte fel a folyamatot: „Én nagyon ellene voltam eredetileg, hogy rendszeresen írjunk politikáról is, de 2024 körül láttuk, hogy csökken az elérésünk, miközben a 82nullanullát már többen olvassák, mint az eredeti oldalt.” Ezután már gyakrabban írtak például politikusok látogatásairól és kaposvári választási eseményekről, bár továbbra sem ez volt a fókusz.

GenZ-forradalom: így kampányoltak a fiatalok a Tiszának a fideszes végvárakban A 82nullanulla ezzel szemben helyi watchdog-szerepet vállalt.

Elsőként írtak például egy veszprémi iskola falára kihelyezett propagandaplakátról , és bemutatták az Aranyosvölgy beruházói és tulajdonosi hálóját .

Szalóki kérdésünkre elmondta, nem éreztek nyomásgyakorlást a hatalomtól, inkább csak azt, hogy nem vették őket tudomásul a döntéshozók. „Kritikákat főleg a Tisza Párt erősödése után kaptunk, például amikor beszámoltunk Magyar Péter országjárásáról, akkor megkaptuk, hogy Tisza-propagandisták vagyunk.” Ebben az időszakban kezdtek megjelenni mindkét oldalon a Nemzeti Petíciónak nevezett aktuális nemzeti konzultáció hirdetései is.

Beköszön az AI-Zelenszkij A 74nullanulla alapítványával akkor – sok más kisebb laphoz hasonlóan – a Village Media Kft. szerződött le, és ők működtették az oldal reklámfelületeit.

A Village Media kiemelt szereplője volt a közelmúltban megjelent oknyomozásunknak , amelyben a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetési költségeit néztük át.

Megszereztük a százmilliárdos kormánykommunikációs aranybánya iratait A cég a Balásy Gyula-féle New Land–Lounge-cégek egyik fő alvállalkozója, azok vidéki beszállítója volt , és kifejezetten a „hiperlokális” médiumokra specializálódott. 2019 és 2024 között mintegy 3,27 milliárd forintot kaptak kormányzati hirdetések elhelyezésére.

A Village Medián keresztül futottak a „Magyarország előre megy, nem hátra”, az SZJA-mentességet, a minimálbér-emelést és az otthonteremtési támogatásokat népszerűsítő kampányok, a „gyermekvédelmi” népszavazás reklámjai, valamint az orosz–ukrán háború kitörése után az „Őrizzük meg Magyarország biztonságát” és a „háborús inflációs” üzenetek is.

Barbarics András elmondta, hogy a Village Media már egészen korán megkereste őket, és felajánlotta, hogy bannerhelyeket vásárolna.

Abba a szerződő félnek nem volt beleszólása, hogy milyen hirdetések jelennek meg az oldalon, hiszen azokat a Village értékesítette.

A „Nemzeti Petíció” hirdetése Village Mediás banneren a 74nullanulla.hu-n.

Képernyőkép forrása: Kapost.hu A szerződés megkötésekor a 74nullanulla még egészen kis lapnak számított, a közösségi médiában mintegy tízezer követővel rendelkeztek.

Ez jól mutatja, hogy a Village egészen kis elérésű reklámfelületekért is lehajolt.

Szalóki Viktor a Village Mediával kapcsolatban felidézte: az aHangnál végzett munkája során foglalkozott a Nemzeti Petícióval, ilyen témában közérdekű adatigénylést is beadott, így ő is betekinthetett a hirdetések részleteibe, köztük a Village Media szerződéseibe. „A Village elképesztő mennyiségű hirdetési helyet vásárolt, olyan médiumokban is, amiknek semmi közük nem volt a politikához, például informatikával, életmóddal, helyi kultúrával foglalkozó lapokban.

Látszott, hogy árasztásos módszert alkalmaznak, megpróbálták teljesen leuralni a hirdetési piacot.” A „hiperlokális” lapok között a Village Media a 7400 kiadójával is szerződött. „Az oldalon kezdetben nem politikai hirdetések mentek, de a választásokhoz közeledve egyre több ilyen hirdetés is megjelent.

Akkor még nem láttam rá a reklámpiacra, meg is kérdeztem a kiadót, hogy kerültek ezek a bannerek az oldalunkra.

A kaposváriak elmondták, hogy egy régi szerződés alapján rakhat ki a Village hirdetéseket, abba nincs beleszólásuk, hogy miket.

Ez nekünk elég kínos volt, hiszen közben az oldalon például arról cikkeztünk, hogy mennyire hazug a konzultáció.” Összenerezett civilek A kormányváltás után a kormany.hu-n térképes összesítés jelent meg az elmúlt időszak civil támogatásairól, nem sokkal azután, hogy hűtlen kezelés gyanújával letartóztatták az egyik kormányzati civil alap, az NKA vezetőit, köztük Bús Balázs volt fideszes polgármestert.

Az NKA-ügy országos botránnyá vált, amikor kiderült, hogy százmilliós nagyságrendű támogatást kaptak olyan Fidesz-közeli celebek körei, mint Mága Zoltán, Pataky Attila vagy Fásy Zsüliett.

Ugyanerre a térképre került fel a 74nullanullát kiadó alapítvány is, mivel 2026-ban egy rendezvényre ők is 10 millió forint támogatást kaptak.

Barbarics András a támogatásról azt mondta: „Az alapítvány 10 éves születésnapjára szerettünk volna rendezni egy egész napos rendezvényt az olvasóinknak, gyerek- és családi programokat, koncerteket és esti bulit képzeltünk el.

Ehhez elkezdtünk támogatási pályázatokat keresni, így találtuk meg először a Városi Civil Alapot.” Barbarics András elmondása szerint a BGA-nál először jól fogadták a pályázatot, szóban azt mondták nekik, biztosan elnyerik a támogatást.

Végül azonban mégsem volt sikeres a pályázat. „Eddigre már elkezdtük a szervezést, kérdeztük is a BGA-t – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, ők osztották ki a VCA támogatásait –, hogy mit tegyünk, mire ők azt mondták, próbáljuk beadni újra a pályázatot az NKA-nál, családi nappá áttervezve, hogy illeszkedjen az ottani pályázati feltételekhez.” Barbarics András utólag úgy látja, lehet, hogy az NKA-nál valóban a „választások előtti hangulatjavító események” közé sorolták a rendezvényüket az elbíráláskor, annak ellenére, hogy semmi közük nem volt a kampányhoz, és politikusokat sem hívtak meg. „A kiinduló helyzet az, hogy kevés a fiatalokat érdeklő program a városban, mi próbáljuk támogatni a kulturális életet, de pénzt nehezen lehetett erre szerezni.” Hozzátette: félrevezető, hogy minden civil szervezetet, amely az NKA-tól kapott támogatást, egy térképre tettek a kormányzati oldalon, hiszen ezek nem mind Fidesz-közeli szervezetek.

Sokan valóban kulturális programokra kaptak reális összegeket, a finanszírozási botrány miatt azonban ők is sárosnak látszanak.

Szalóki Viktor szintén problémásnak tartja a kormany.hu-n megjelent térképet. „Sokan ez alapján egy kalap alá vették a valóban tiltott kampányfinanszírozást jelentő támogatásokat és a politikával egyáltalán nem foglalkozó civil szervezetek támogatásait” – mondta.

Hasonlóan vélekednek a Civilek Új Alapon nevű, a kormányváltás után elindult koalíció tagjai is, akiknek a kezdeményezéséről júniusban írtunk .

A Civilek Új Alapon célja az állami civil támogatási rendszer megreformálása.

Fontos elem, hogy nem tartják teljesen ördögtől valónak a civil szféra állami támogatását, sőt arra hívják fel a figyelmet, hogy sok civil szervezetnek a túlélést jelentette az a pár millió forint, amelyet az NKA-hoz és a VCA-hoz hasonló alapokból kaptak – miközben a legnagyobb támogatásokat a kormányközeli cégek hívták le.

Sok kárt okozott a NEA, de a beszántása még károsabb lenne Emiatt, mint mondták, a hasonló alapok beszántása ugyanolyan károkat okozhat a civil szférának, mint a korábbi, korrupt működésük.

A megoldást szerintük egy szakmai alapokon álló, politikai befolyástól mentes civil támogatási rendszer jelentené.

Mi jöhet a régi rendszer után?

A fentebb bemutatott városi példák azt mutatják, hogy ugyanez igaz a helyi médiára is: ebben a cikkben két megyeszékhelyt láthattunk, ahol a hírmédia nagy része közpénzből működött.

Az új kormány ígéretei szerint a korábbi, átláthatatlan, kormányzati hirdetésekre épülő rendszert felválthatja egy úgynevezett sajtóalap.

Ezt a júniusban elfogadott törvényjavaslat alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kezelné, célja pedig a független média támogatása lenne.

Az NMHH vezetését a parlament Sulyok Tamáséval egy időben váltotta le , és egyelőre nem tudni , ki veszi át a hatóság vezetését.

Szintén nem tudni még, milyen elvek szerint működne a jövőben a sajtóalap.

A Media1 cikke szerint több külföldi példa is mintául szolgálhat a kormánynak.

A skandináv országokban például kifejezetten támogatják a vidéki, független, közéleti fókuszú média túlélését.

Svédországban 1971 óta működik állami sajtótámogatás, amely hagyományosan a piaci szempontból sérülékenyebb lapokat segítette, ma pedig már a helyi és regionális újságírást, a terjesztést, a digitális szolgáltatásokat és a platformfüggetlen hírmédiát is támogatja, normatív, jogszabályban rögzített feltételek alapján.

Dániában 2014 óta a támogatást nem a terjesztés, hanem közvetlenül a szerkesztőségi munka alapján ítélik meg, és a feltételek között szerepel a szerkesztői függetlenség, valamint a jelentős arányú közéleti tartalom.

Zubor Zalán Címlapkép: Átlátszó-montázs Source