Oroszország közvetlen biztonsági fenyegetésnek tekinti a NATO északi-sarkvidéki tevékenységét – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn megjelent írásában.

A NATO februárban Arctic Sentry (Sarkvidéki Őrszem) néven missziót indított, hogy megerősítse jelenlétét a távoli északon.

Az atlanti szövetség egyre nagyobb figyelmet fordít az Északi-sarkvidékre az Oroszországgal fennálló feszültségek, valamint Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésére irányuló törekvései miatt.

Oroszország, amely hadiflottával – köztük nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárókkal – is rendelkezik az Északi-sarkvidéken, saját érdekszférájának tekinti a régiót, ahol hajózási útvonalat is fejleszt az ázsiai nemzetekkel való összeköttetés céljából.

Moszkva korábban már tiltakozott az Arctic Sentry misszió ellen, a mostani írásában pedig Lavrov, Vlagyimir Putyin külügyminisztere kijelentette, hogy Oroszország „agresszívnak” tartja a NATO térségbeli hadgyakorlatait. „Az ilyen jellegű katonai tevékenység a távoli északon közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.

Növekszik az olyan incidensek kockázata, amelyek fegyveres konfrontációt válthatnak ki, potenciálisan katasztrofális következményekkel” – fogalmazott az orosz külügyminisztérium által közzétett cikkben.

Oroszország rendelkezik a legnagyobb katonai jelenléttel és a legkiterjedtebb katonai infrastruktúrával az Északi-sarkvidéken, az elmúlt években pedig Kína is elkezdte növelni tevékenységét az ásványkincsekben gazdag területen, leginkább Moszkvával partnerségben.

Norvégia, Oroszország egyik szomszédja ebben a hónapban kibővített egy nemrégiben létrehozott, az Északi-sarkvidéken állomásozó katonai dandárt.

Ez a legújabb lépés egy NATO-tagállam részéről, hogy megerősítse védelmi jelenlétét az Oroszország által 2022-ben indított ukrajnai háború után. ( Reuters ) ]]>