Nem ismeretlen a versenyautóból kialakított utcai modell koncepciója, bár korábban leginkább kényszerből készültek ilyenek, amikor a szabályzat megkövetelte.

A Cadillac esetében nincs kényszer, igaz, nem is biztos, hogy eljut a típus a gyártásig.

Ettől függetlenül elég látványos darab a Dallarával közösen fejlesztett modell, amelybe a versenyváltozaténál erősebb hajtás kerül.

Az 5,5 literes V8-as és a hibrid rendszer – ebben egy 1,35 kWh-s akku dolgozik, tehát leginkább fékenergia-visszanyerésre alkalmas – összteljesítménye 842 lóerő, míg a versenyautó szabály szerint legfeljebb 679 lóerős lehet.

A hajtásrendszer egyébként nem sokban tér el a versenyautóétól, ahhoz hasonlóan a váltó is hétfokozatú, szekvenciális szerkezet, a hajtás pedig a hátsó kerekeken át történik.

A legfontosabb fejlesztések ezen kívül a felhasználói felületben történtek: a Cadillac igyekezett egyszerűbbé tenni a versenygép pilótavizsgás fedélzeti rendszerét, és valamiféle vezetési segédletek is kerültek a V-One-ba, amelyek segítik az átlag felhasználót a túlélésben.

Egyelőre úgy néz ki, a Cadillac csak teszteli a piacot: a Monterey Car Week kapcsán kiállított tanulmányból nyilván akkor lehet kis szériás termék, ha elegen jelzik, hogy érdekelné őket egy ilyen autó.

Utcai alkalmazásról szintén nem esett szó: ez inkább afféle drága hobbitárgynak tűnik, amellyel pályanapokat látogathatnának a vásárlói.