Minden és semmi.

Röviden összefoglalva ez a különbség a városi és a repülőtéri tűzoltók munkája között Balázs Mihály Ádám rajparancsnok szerint, aki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tett látogatásunkkor épp egy kerozinfolyásos riasztásról ért vissza a laktanyába.

Ott állunk az épület előtt két robosztus tűzoltóautó között, melyek távolról is látható, sárga bevonatot kaptak.

Ahogy ő fogalmaz, azért, „mert a brit tudósok bebizonyították, hogy ez a legjobban látható szín, nem a tűzvörös.” Ezért kaptunk például mi is rikító mellényt a riportunk idejére.

A rajparancsnok 17 évig volt hivatásos tűzoltó, majd 2023 októberében szerelt át a repülőtérre, ahol korábban az állam biztosította a tűzoltó személyzetet, de ma már a Budapest Airport saját tűzoltóságot üzemeltet .

Egyes kollégáinak úgy alakult a pályafutása, hogy egyszerűen a repülőtéren kötöttek ki, de vannak olyanok is köztük, akiknek kifejezetten ez volt az álmuk, mert szeretik a hatalmas masinákat.

Van is mit szeretni rajtuk.

A reptéri tűzoltóautókról ugyanis tudni kell, hogy egy kivételével mind túlméretes, vagyis a közúti forgalomban nem vehetnek részt, forgalmi rendszám sincsen rajtuk.

De nem ez a legkülönlegesebb bennük: mivel speciális feladatot látnak el, felszereltségük is teljesen más, mint egy átlagos tűzoltójárműé, és ezért nagyobbak is.

Mohos Márton / 24.hu Percenként hatezer liter oltóanyagot juttatnak ki A két már említett járműből az egyik egy Rosenbauer Panther, amit riportalanyunk „600 lovas paripaként” jellemez.

A hatalmas tűzoltóautó 40 tonnás, de Balázs Mihály Ádám szerint jobban gyorsul, mint bármely városi szériaautó. 120-130 km/h-val simán megy, de a kanyarokat is beveszi 90-nel, még ha kicsit félelmetes is.

Laikusként szinte felfoghatatlan mennyiségű, 12 ezer liter víz mellett 1500 liter habképző anyagot és 250 kg oltóport szállítanak benne a káreseményekhez.

A szivattyú a víz és a habképzőanyag keverékéből állítja elő az úgynevezett oltóhabot, amivel a reptéren a tűz oltását végzik.

Barokkos túlzással habfürdőnek nevezném.

Ez azért jó, mert a víz fajsúlya nehezebb a kerozinnál így, ha csak azzal oltanánk, a szénhidrogén származék felúszna a víz tetejére, és égne tovább.

A hab viszont el tudja zárni a szénhidrogént az oxigéntől – magyarázta.

Hogy érzékeltessük a teljesítményét: a rajta szállított oltóanyagot valamivel több, mint két perc alatt ki tudja juttatni.

The post „Három perc alatt bárhol ott kell lennünk” – 40 tonnás gépekkel száguldanak a ferihegyi tűzoltók a repülőtéren first appeared on 24.hu .