A szocializmus összeomlása után Magyarország a közép-európai térség eminense volt, a szerb vezetésű maradék Jugoszlávia pedig páriaállammá vált.
A kétezres évek mindkét országban, ha más mértékben is, de elég zűrzavarosak voltak, majd szinte párhuzamosan épült ki Aleksandar Vučić és Orbán Viktor rezsimje.
Az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokig sokan azt hitték: a szavazófülkékben az ilyen választási autokráciák megdönthetetlenek.
Szerbia vasárnap választ.
A tét óriási: maradhat-e az autokrata Aleksandar Vučić rendszere, vagy átadja a helyét valami teljesen újnak.
A szerbiaiak helyzetébe könnyen beleélhetjük magunkat.
Odaát sokaknak ugyanúgy elképzelhetetlen Vučić hatalmának megdőlése, ahogy ideát volt Orbáné 2026. április 12-ig.
Párhuzamosan, sőt egymást erősítve épült a két autokrácia.
A két ország rendszerváltás utáni történelme a 2010-es évekig nem sokban hasonlított.
Előtte azért nem volt olyan ritka a párhuzamosság, a török ott ötszáz, itt százötven évig volt.
A szocializmust is megszenvedte mindkét ország, bár az ottani, szovjet fennhatóság nélküli változata azért más volt az itteninél.
Pragmatikus szocialisták itt is, ott is A rendszerváltást egészen másképp élte meg Magyarország és az akkor még jugoszláv tagköztársaság Szerbia.
Odaát nem is használták ott ezt a szót, nem volt mire használni.
Hogy mást ne mondjak, az 1990-es szerbiai elnökválasztást 67 százalékos eredménnyel nyerte a kommunistából nacionalistává lett Slobodan Milošević.
Ekkor indult el Szerbia azon az úton, melyen nem sokkal később már a Nyugat szemében Észak-Koreával vagy Irakkal egy szinten emlegetett páriaállammá vált, miközben Magyarország a sok-sok politikai és gazdasági baj ellenére a volt szocialista blokk, ahogy akkoriban mondták, éltanulójává lett. ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.