Visszaállítja a Tisza-kormány a vármegye helyére kerülő megye elnevezést, amelyet a kommunista rendszer tett hivatalossá, az Orbán-kormány pedig 2023-ban nevezett vissza vármegyére.

Október 1-jén újabb fejezetéhez ér a magyar vármegyék körüli névváltoztatási vita.

A parlament döntése alapján ekkortól ismét a megye lesz a területi közigazgatási egységek hivatalos elnevezése, így a vármegye szó alig négy év után ismét kikerül a hivatalos használatból.

A változás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerveit is érinti: a vármegyei adó- és vámigazgatóságokból megyei adó- és vámigazgatóságok lesznek, a NAV azonban a hivatali ügyintézésben csak december 1-jétől tér át egységesen az új megnevezésre.

Vármegyék helyett ismét megyék A magyar közigazgatás egyik legrégebbi elnevezése a vármegye volt, amely évszázadokon keresztül a területi igazgatás részeként működött.

A megye és a vármegye elnevezés egy ideig párhuzamosan is használatban volt, a hivatalos megnevezés azonban a történelmi vármegye volt.

A fordulat a kommunista hatalomátvétel után következett.

Az 1949-ben elfogadott szocialista alkotmány már a megye elnevezést tette hivatalossá, 1950-től pedig az új közigazgatási rendszerben is ez vált az általános megnevezéssé.

A vármegye kifejezés ezután elsősorban történelmi megjelölésként maradt használatban.

A történelmi elnevezés évtizedekkel később, az Orbán-kormány idején tért vissza.

Az Országgyűlés 2022-ben fogadta el az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, amelynek alapján 2023. január 1-jétől a megyék hivatalos neve ismét vármegye lett.

A változtatást a kormány az ezeréves magyar államiság hagyományával és alkotmányos örökségével indokolta.

A váltás akkor nem pusztán egy szó lecserélését jelentette.

Az új megnevezés miatt közúti táblákat, hivatalos dokumentumokat, intézményneveket és informatikai rendszereket is módosítani kellett.

A mostani visszanevezés miatt ennek jelentős részét ismét el kell végezni.

A Tisza-kormány már júliusban jelezte, hogy visszaállítaná a megye elnevezést, majd a parlament elfogadta az ehhez szükséges módosításokat.

Magyar Péter korábban azt is bejelentette, hogy a főispáni elnevezést is megszüntetik, és a kormányhivatalok vezetői ismét kormánymegbízottak lesznek.

A változtatás ugyanakkor nem érinti a közigazgatás működését, a területi egységek feladatait vagy hatásköreit, kizárólag az elnevezések változnak.

Az átállás már a gyakorlatban is elkezdődött.

Magyar Péter három új főispánt nevezett ki, ám az október 1-jén életbe lépő változás miatt ezek az utolsók között vannak, akik hivatalosan még ezt a tisztségnevet kaphatták.

Ahol októbertől neveznek ki új vezetőt, ott már a kormánymegbízott elnevezés lesz érvényes.

A változás a NAV-ot is érinti.

Október 1-jétől a vármegyei adó- és vámigazgatóságok neve megyei adó- és vámigazgatóságra, illetve röviden megyei igazgatóságra változik.

A hivatal azonban nem egyik napról a másikra cserél le minden dokumentumot: a papíralapú és elektronikus ügyintézésben december 1-jétől használja egységesen az új megnevezést, a névtáblákat pedig folyamatosan cserélik.

A változtatást már a bejelentése után komoly vita övezte.

A kritikusok a történelmi hagyomány feladását és az ismételt átnevezéssel járó költségeket emelték ki, míg a Tisza-kormány az egyszerűbb és közérthetőbb fogalomhasználattal indokolta a döntést. (Origo)