Tizennégy év után először tartottak általános sztrájkot Spanyolországban szerdán, hogy tiltakozzanak az egyre súlyosabb lakhatási válság és az elszálló ingatlanárak ellen – írja a Guardian .

A 24 órás munkabeszüntetést a bérlői érdekvédelmi szervezetek hirdették meg, amikhez később a szakszervezetek is csatlakoztak.

A szervezők szerint mintegy négymillió ember vett részt a sztrájkban.

A munkabeszüntetés több ágazatot is megbénított, a szakszervezetek adatai szerint az autóiparban és a kikötőkben 90 százalékos, a hulladékszállításban 82 százalékos volt a részvétel.

Számos iskola és egyetem bezárt, Barcelonában pedig szinte teljesen leállt a tömegközlekedés.

A tiltakozók több fontos közlekedési útvonalat is lezártak, köztük az AP–7-es autópályát, máshol pedig égő gumiabroncsokból emeltek barikádokat. „Rendkívül fontos emlékeztetni az embereket arra, hogy mi, dolgozók – akik egyúttal bérlünk vagy jelzáloghitelt törlesztünk – vagyunk azok, akiknek hatalmukban áll leállítani a termelést és megbénítani a gazdaságot” – mondta Sandra Mora, a Madridi Bérlők Szakszervezetének képviselője az RNE közszolgálati rádiónak Este Barcelonában hatalmas tüntetést tartottak, amin a szervezők szerint 400 ezren, a rendőrség becslése alapján 55 ezren vettek részt.

A demonstrálók többek között azt skandálták: „Elég a lakbérekből!

Lakbérsztrájkot most!”, illetve „Megbénítottuk az országot, most pedig meg fogjuk változtatni!” Madridban a szakadó eső ellenére a hatóságok becslése szerint 120 ezren vonultak utcára.

A tüntetések során több helyen összecsapások voltak a rendőrök és a demonstrálók között, országszerte több mint ötven embert tartóztattak le kisebb incidensek miatt.

A spanyol lakhatási válság az elmúlt években egyre súlyosabbá vált, egy évtized alatt a lakbérek 80 százalékkal, az ingatlanárak pedig 63 százalékkal emelkedtek.

A tiltakozási hullám szeptemberben kapott új lendületet, amikor több év pereskedés után kilakoltatták otthonából a 87 éves Maricarmen Abascalt, aki több mint 70 éve élt ugyanabban a lakásban.

A tulajdonjogot 2020-ban megszerző cég a korábbi összeg sokszorosára emelte a bérleti díjat, és ez meghaladta a nyugdíját.

A kilakoltatását civil összefogással próbálták megakadályozni, sikertelenül.

A tüntetések szimbólumává vált nő két héttel később meghalt , miután kórházba került.

A lakhatási jogokért küzdő szervezetek és a szakszervezetek határozottabb állami beavatkozást követelnek az ingatlanpiacon.

A bérlői érdekvédelmi szervezetek többek között az ingatlanspekuláció visszaszorítását, a lakbérek befagyasztását, a kiszolgáltatott bérlők kilakoltatásának leállítását és a rövid távú lakáskiadás szabályozását követelik.

Bár Spanyolországban az elmúlt években sokaknak emelkedett a fizetése, Unai Sordo, az ország legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Munkásbizottságok (Comisiones Obreras) vezetője szerint semmilyen kollektív bértárgyalás nem képes ellensúlyozni az évente akár 12 százalékkal növekvő lakhatási költségeket. „Van egy kérdés, ami megosztja az országot, és ez az, hogy sok ember számára rendkívül nehézzé vált a lakhatáshoz” – mondta a Cadena Ser rádiónak.

A sztrájknak komoly politikai tétje is van: Spanyolországban november 29-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak, amiket a műfaj Európa-bajnoka , Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azután írt ki, hogy a jobboldali pártok megakadályozták a lakhatási válság kezelését célzó sürgősségi intézkedések elfogadását.

A közvélemény-kutatások szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a jobboldali Néppárt és a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Vox koalícióban alakíthat kormányt.

Sánchez a sztrájk kapcsán közzétett videójában a munkásmozgalom történelmi vívmányait, köztük a nyolcórás munkanapot és az egészségbiztosítási rendszert méltatta. „Nem volt könnyű, de megváltoztatták Spanyolországot” – mondta.

A jobboldal ezzel szemben azzal vádolja a szakszervezeteket, hogy a munkabeszüntetéssel Sánchez hatalmon maradását akarják segíteni.

Isabel Díaz Ayuso, Madrid tartomány jobboldali vezetője szerint a sztrájkolók „túszul ejtik az állampolgárokat”, a szakszervezeti képviselőket pedig „maffiának” nevezte. ]]>