A köztársasági elnök nem írta alá az Országgyűlés által november 3-án elfogadott, az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az még a törvény hatálybalépése előtt vizsgálja meg egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát – olvasható a Sándor-palota közleményében .

Ahogy azt délelőtt is írtuk , a kisbefektetők kiborultak a NER-cégek miatt született új törvényen, és azt kérték az államfőtől, ne írja alá.

A villámgyorsan átvert salátatörvény ugyan megkönnyítheti például a tőzsdén jegyzett, Jászai Gellért-féle 4iG vagy például a Mészáros Lőrinc-féle MBH átvételét, a tőkepiacról szóló törvény több passzusát módosítja, így például „a zártkörű kockázati és magántőkealapok kezelőjének megváltozásával összefüggő nyilvános vételi ajánlattételi kérdéseket”.

A befektetési jegyek 60 százalékával rendelkező tulajdonos kezdeményezheti ugyanis az alapkezelő cseréjét, ami akár egy cég tulajdonosváltásával is együtt járhat.

A törvényjavaslat indokolása szerint ilyenkor „nem szándékolt részesedésszerzés” történik, így a nyilvános vételi ajánlattétel kötelezettség nem indokolható.

Az államfő két területen fogalmazott meg kifogásokat. 1.

A zártkörű befektetési alapok kezelésének átvétele Az új szabályozás lehetővé tenné, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítse az alapkezelő leváltását.

Ez a már működő befektetési alapokra is vonatkozna, ráadásul nemcsak az állami vagyont kezelő alapokat érintené, hanem azokat is, amelyekben egyáltalán nincs állami vagyon, vagy csak részben kezelnek ilyet.

A köztársasági elnök szerint ez sértheti a jogbiztonságot, a már megkötött szerződések védelmét, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz és vagyoni értékű jogokhoz fűződő jogait.

Emellett a szabályozás egyes részei nem elég egyértelműek, ami a jogorvoslathoz való jog érvényesülését is veszélyeztetheti. 2.

A részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosainak védelme A törvény bizonyos esetekben megszüntetné azt a régóta fennálló kötelezettséget, hogy aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban, annak vételi ajánlatot kell tennie a kisebb részvényesek részvényeire.

Az államfő szerint ez sértheti a kisebbségi tulajdonosok jogait, különösen azokét, akik már a törvény hatálybalépése előtt is rendelkeztek részvényekkel, és joggal számíthattak a korábbi szabályok biztosította védelemre.

A köztársasági elnök a törvény más rendelkezéseit is megvizsgálta, köztük a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetését és annak lehetséges következményeit, ezekkel kapcsolatban azonban a rendelkezésére álló információk alapján nem talált olyan súlyos alkotmányossági aggályt, amely indokolta volna az Alkotmánybíróság vizsgálatának kezdeményezését.

Az államfő kifogásolta a törvény elfogadásának körülményeit is A jogszabályt kivételes eljárásban fogadták el: a törvényjavaslat benyújtása és megszavazása között mindössze 26 óra telt el, társadalmi és szakmai egyeztetésre pedig egyáltalán nem került sor.

A köztársasági elnök szerint sem a törvény szövegéből, sem annak előkészítéséből nem derül ki, mi indokolta ezt a rendkívüli sietséget.

Különösen nehezen magyarázható szerinte, hogy az állami vagyon védelmére hivatkozó jogszabály miért terjed ki olyan befektetési alapokra is, amelyek egyáltalán nem kezelnek állami forrásokat.

Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok állami érdekből történő, közhatalmi eszközökkel való megváltoztatása vagy torzítása megingathatja a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.

A korábbi intézményi működési zavarok fennmaradása vagy újbóli megjelenése ugyanis elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket abban, hogy a magyar állam valóban tiszteletben tartja-e a piac működésének szabályait. ]]>