Kettőkor keltem.

Fél háromkor már az előző este összepakolt hátizsákommal indulásra készen vártam a zarándokszállás ajtajában.

Az utcán csak néhány lámpa sárgás fénye világított magányosan.

Hárman vágtunk neki az útnak.

Az alvó kisvárosban csak néhány macska szaladt el lépteink elől az úton.

Majd hamarosan magunk mögött hagytuk a települést, hogy a fejlámpák és a csillagok fényénél elmerüljünk az erdei ösvényen.

Húsz kilométer volt még hátra Santiago de Compostelaig.

Én 18 napja gyalogoltam.

Az erdei úton csak keveset beszéltünk.

Johannal , az egyik francia sráccal már két hete köszönünk egymásnak, amikor napközben az úton találkozunk, de beszélgetésre eddig nem volt alkalmunk.

Ezt most, az utolsó napon pótoljuk.

Megtudom, hogy a harmincas évei közepén járó Johann az El Camino zarándokút után dominikánus szerzetesnek akar állni.

Hamarosan lesz a felvételi meghallgatása.

A másik srác, Thomas szintén francia.

Mindketten már közel három hónapja vannak úton, de egy véletlen folytán csak két hete találkoztak, bár ugyanonnan indultak, a franciaországi Le Puy-ből.

Az erdőben a fák sötét lombkoronái felett tisztán látni a csillagokat.

Csak akkor kapcsoljuk fel a fejlámpákat, amikor teljesen sötét részhez érünk.

Az út hátralévő részét csendben tesszük meg, kevés pihenővel.

Négy óra gyaloglás után kora hajnali fényben a távolban feltűnik a katedrális két tornya.

Kőrös Gábor / 24.hu Az út, amelyet egy király taposott ki A legtöbb ember hallott már a Camino de Santiagóról – a spanyol zarándokútról, amelyen évente több százezer ember indul el különböző pontokról, hogy Santiago de Compostelába érjen, ahol a hagyomány szerint Jakab apostol sírja nyugszik.

Kevesebben tudják, hogy ennek a zarándokhálózatnak van egy régebbi, nehezebb és jóval kevésbé ismert őse.

Kőrös Gábor / 24.hu A Camino Primitivo – magyarul: az Eredeti Út – az összes santiagói zarándokútvonal közül a legrégebbi.

Első ismert gyalogosa nem egy névtelen középkori zarándok volt, hanem II.

Alfonz asztúriai király, aki 813-ban indult el Oviedóból, hogy személyesen meggyőződjön arról: a Galíciában nemrég felfedezett maradványok valóban Jakab apostol csontjai-e.

A király a Kantábriai-hegységen átvezető úton jutott el Compostelába, megépíttette az első templomot a sír fölé – és ezzel nemcsak zarándokként, hanem alapítóként is beírta magát a történelembe.

Az út, amelyet ő taposott ki, lényegében ma is ugyanott vezet.

The post „A hegyek a természet katedrálisai” – zarándoklat az El Camino egyik legrégebbi útján first appeared on 24.hu .