A Szuverenitásvédelmi Hivatal alig két évig működött, mégis az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb egykori intézménye volt.

A Papíron szép új adásában felidézzük, hogyan jött létre a hivatal, milyen politikai célt szolgált, miként próbálta megfélemlíteni a független sajtót és a civil szervezeteket, illetve hogyan zajlott az Átlátszó és a hivatal közötti per.

Arról is szó esik, mit jelent a hivatal megszüntetése, és vajon eltűnt-e vele együtt az a politikai gondolkodásmód is, ami létrehozta.

Az Orbán-kormány által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 februárjában kezdte meg működését.

Papíron az volt a feladata, hogy feltárja „a Magyarország szuverenitását érintő külföldi befolyásolási kísérleteket”, a gyakorlatban azonban független szerkesztőségeket , civil szervezeteket és kormánykritikus közéleti szereplőket vett célba.

Az Átlátszó volt az egyik első szerkesztőség, amit a hivatal nyilvánosan is megtámadott: az ellenük indított perünket első fokon is megnyertük.

Az új kormány egyik első intézkedéseként 2026 júniusában megszavazta a hivatal megszüntetését : az intézmény ezzel beolvadt az Igazságügyi Minisztériumba, a folyamatban lévő eljárások megszűntek, a törvény pedig kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal politikai célokat szolgált.

Hogyan jött létre az intézmény?

Mi volt a valódi szerepe?

Miért éppen civileket, újságírókat vegzált?

És mit jelent a megszűnése a nyilvánosság számára?

Erről volt szó szerkesztőségi podcastunk, a Papíron szép új adásában Bodnár Zsuzsával, Solti Hannával és Sarkadi Nagy Mártonnal, az Átlátszó újságíróival.

A tartalomból 00:00:00 – Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal már a múlté, ez nem jelenti azt, hogy felesleges beszélni róla.

Így jött létre, és így vált hamar az egyik legvitatottabb állami intézménnyé . 00:01:14 – Az öröksége még sokáig itt marad velünk, és nem csak a célba vett civilekkel, újságírókkal, ellenzékiekkel. 00:04:23 – Felidézzük azt a politikai környezetet, amiben a hivatal megszületett, és azt, hogy miért pont a független sajtó és a civil társadalom lett a rendszer egyik fő célpontja. 00:08:19 – Milyen szerepet vállalt (önkéntelenül is) a független média a politikai változások előkészítésében, a Tisza felemelkedésében? 00:12:10 – Így működött és nem működött a SzuHi.

Miért kapta ezt a nehezen értelmezhető nevet?

Hogyan szolgálta ez a politikai kommunikáció céljait? 00:19:22 – Körbejárjuk, hogyan illeszkedett az intézmény az Orbán-rendszer hatalmi struktúrájába, és miben hasonlított a titkosszolgálatokhoz. 00:28:47 – Átlátszó vs Szuverenitásvédelmi Hivatal .

Mindent a perről és arról, melyik ügyekkel hívhattuk fel magunkra Láncziék figyelmét. 00:33:00 – A gödi Samsung-akkugyár, a GödÉrt Egyesület, az Átlátszó és a külföldi támogatásokról szóló narratíva esete. 00:39:00 – A hivatal jogkörei korlátozottak voltak, de így is nagy károkat tudott okozni. 00:41:45 – Miyen érzés volt úgy dolgozni, hogy egy állami intézmény jelentéseket készített a szerkesztőségről?

Milyen hatással volt ez ránk, újságírókra? 00:49:00 – A SzuHi kudarca: hiába a milliárdos költségvetés és a széles jogkör, bizonyítékot nem tudtak felmutatni. 00:54:10 – Szuverenitásvédelmi?

Átláthatósági?

Ellehetetlenítési? 00:57:40 – A hivatal megszűnésével eltűnt-e az a politikai gondolkodásmód is, ami létrehozta?

Milyen tanulságokat érdemes levonnunk a történtekből?

A teljes adás meghallgatható Youtube-on , Soundcloudon , Spotifyon , Google Podcaston, a Player.fm-en és további helyeken.

Ha fontosnak tartod, hogy Magyarországon továbbra is legyen olyan szerkesztőség, ami a hatalomtól függetlenül tárja fel a közérdekű ügyeket, legyél az Átlátszó rendszeres támogatója , és iratkozz fel a csatornánkra még több hasonló tartalomért.

Kérdezett: Solti Hanna – Címlapkép, videó: Mitsányi Zsolt, Bodoky Bence Source