Nyugdíjasok, lakásvásárlók, dolgozó édesanyák, közszolgálati alkalmazottak és katás vállalkozók: több társadalmi csoportot is érzékenyen érinthetnek a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó változások.

A nyilvánosságra hozott tervek között a nyugdíjkifizetések átalakítása, a lakáshitel kamatának emelkedése, az anyák adómentességének korlátozása és egyes támogatások megszüntetése is szerepel.

Összegyűjtöttük a legfontosabb intézkedéseket és a várható pénzügyi következményeket.

A kormány már ismertette a jövő évi költségvetés több fontos elemét, a részletek egy része azonban még tervezeti szinten van.

Az intézkedések hatása társadalmi csoportonként eltérő lehet: miközben egyesek új támogatásokhoz juthatnak, mások korábbi kedvezményektől eshetnek el, vagy magasabb kiadásokkal szembesülhetnek.

A Magyar Nemzet összesítése öt olyan csoportot emel ki, amelyeknek érdemes figyelemmel kísérniük a tervezett változásokat. 1.

Nyugdíjasok: a kifizetések átalakítása nem mindenkinek jelenthet előnyt A nyugdíjrendszer több ponton is átalakulhat.

A tervek szerint a legalacsonyabb nyugdíjakat különböző mértékben emelnék, fokozatosan bevezetnék a nyugdíjasoknak szóló SZÉP-kártyát, ugyanakkor a 14. havi nyugdíj kifizetésének ütemezése is megváltozna.

A Magyar Nemzet számítása szerint a tervezett juttatások nem minden nyugdíjasnál ellensúlyozzák a 14. havi nyugdíj korábban várt második részletének elmaradását.

A lap becslése alapján az átlagnyugdíjat kapók éves szinten mintegy 43 ezer forinttal járhatnak rosszabbul a korábbi ütemezéshez képest, a magasabb nyugdíjban részesülők esetében pedig ennél nagyobb lehet a különbség.

A legalacsonyabb nyugdíjak emelése ugyanakkor érdemi többletet hozhat az érintetteknek.

A tényleges hatás ezért a nyugdíj összegétől, valamint attól is függ, hogy az egyes intézkedésekből ki mennyit kap. 2.

Használt lakást vásárlók: magasabb lehet a havi törlesztőrészlet Jelentősen változik a lakásvásárláshoz kapcsolódó támogatott hitelrendszer is.

Az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz programban a használt lakások vásárlásához legfeljebb évi 5 százalékos fix kamat kapcsolódik, szemben az Otthon Start 3 százalékos kamatával.

A kamatkülönbség hosszabb futamidőnél jelentős pénzügyi eltérést eredményezhet.

A Magyar Nemzet által idézett számítás szerint egy 50 millió forintos, 25 évre felvett hitelnél az 5 százalékos kamat mellett a havi törlesztőrészlet körülbelül 55 ezer forinttal lehet magasabb a 3 százalékos konstrukcióhoz képest.

A lap becslése alapján a teljes futamidő alatt a különbség meghaladhatja a 16 millió forintot.

A változás elsősorban azokat érintheti, akik az új feltételek mellett, használt ingatlan vásárlására vesznek fel hitelt.

A tényleges törlesztőrészletet a hitelösszeg, a futamidő és a banki feltételek is befolyásolják. 3.

Dolgozó édesanyák: korlátoznák az adómentességet Az anyák személyi jövedelemadó-mentességének feltételei szintén változnának.

A kormány által ismertetett elképzelés szerint a 30 év alatti, a 40 év alatti kétgyermekes, valamint a három- vagy többgyermekes édesanyák kedvezménye havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig maradna érvényben.

Az ezt meghaladó jövedelemrész után 15 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetni.

A változás másik fontos eleme, hogy a 40 év feletti, kétgyermekes édesanyák korábban kilátásba helyezett adómentességét a kormány nem tervezi bevezetni.

Az intézkedés így azokat is érintheti, akik a korábbi szabályozás alapján később számítottak volna a kedvezményre.

Sebestyén Géza közgazdász számítása szerint egy havi bruttó 600 ezer forintot kereső édesanya évente 1 millió 80 ezer forint személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülhetett volna, amennyiben más adókedvezményt nem vesz igénybe.

Ez havi 90 ezer forintos különbséget jelent.

A családi pótlék tervezett megduplázása és az alacsonyabb keresetűeknek szánt adócsökkentés javíthatja egyes családok helyzetét, ám ezek hatása nem feltétlenül ellensúlyozza minden érintettnél az adómentesség szűkítését. 4.

Közszolgálati dolgozók: megszűnhet az évi egymillió forintos otthontámogatás A tervezett változások a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatását is érintik.

A jelenlegi rendszerben a jogosultak évente legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak lakáscélú támogatásra.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kormány megszüntetné ezt a lehetőséget.

A támogatás elvben mintegy 800 ezer közszolgálati dolgozó előtt állt nyitva, és a cikkben szereplő adatok alapján idén 186 ezren éltek vele.

A támogatás megszűnése különösen azokat érintheti érzékenyen, akik lakáshitelük törlesztéséhez vagy előtörlesztéséhez használták fel az összeget.

Számukra a kedvezmény kiesése közvetlenül növelheti a saját forrásból fedezendő lakhatási kiadásokat. 5.

Katás vállalkozók: emelkedhet a havi közteher A kisadózó vállalkozók tételes adójának, vagyis a katának a szabályai szintén módosulhatnak.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott elképzelés szerint két lépcsőben a jelenlegi havi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne a fizetendő közteher.

A tervezett változtatások ugyanakkor nem minden vállalkozónál járnának azonos következményekkel.

A számlázási szabályok átalakítása egyeseknek új lehetőségeket teremthet, másoknak viszont jelentős többletköltséget okozhat a magasabb havi adó.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó taxis érdekképviselet szerint az alacsonyabb bevétellel dolgozó taxisok számára a módosítás után már nem feltétlenül érné meg a kata választása.

A részletek döntik el, kik járnak jól és kik rosszul A költségvetési változtatások hatása nem egységes: egyes intézkedések új támogatásokat vagy adókedvezményeket kínálnak, miközben mások korábban elérhető juttatásokat szűkítenének vagy szüntetnének meg.

A nyugdíjasoknál a juttatások összetétele, a lakásvásárlóknál a hitel kamata, az édesanyáknál az adómentesség feltételei, a közszolgálati dolgozóknál az otthontámogatás, a katás vállalkozóknál pedig a havi közteher alakulása lesz meghatározó.

Mivel a költségvetési elképzelések egyes elemei még tervezeti szinten vannak, a végleges szabályok és a részletes számítások mutathatják meg pontosan, hogy az egyes csoportoknak mekkora anyagi változással kell számolniuk.