Az oszmán szultáni had több mint kéthetes ostrom után, 1456. július 22-én indított döntő rohamot Nándorfehérvár ellen, a vár elvesztése végzetes csapást mért volna a Magyar Királyságra, mert az oszmánok előtt megnyílik az út az ország védtelen belső területeire.

Európa lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket, Konstantinápoly 1453-as eleste óta ugyanis pánikhangulat uralkodott a keresztény világon: úgy tűnt, az Oszmán Birodalmat nem lehet megállítani.

A magyarok azonban Hunyadi János vezetésével fényes győzelmet arattak , a diadal komoly nemzetközi visszhangot vert, Európa visszakapta a reményt.

És megszólaltak a harangok, amik azóta is ezt a dicsőséget zengik minden templomban déli 12 órakor.

Bár több lépcsőben jutottunk el idáig.

Callixtus pápa 1455-ben lépett hivatalába, és mindent elkövetett az Oszmán Birodalom elleni keresztény összefogás megteremtéséért, ám nem sikerült széleskörű együttműködést kialakítania.

Mehmed szultán támadásának híre eljutott hozzá, 1456. június 29-én kiadott bullájában elrendelte, hogy a templomokban minden nap szólaltassák meg a harangokat, és a hívek imádkozzanak a magyarok győzelméért.

A könyörgésnek pontos rendje volt, a harangokat minden nap délután három és hat óra között félóránként háromszor kellett megkondítani, közben pedig minden keresztény lélek háromszor imádkozta az Úrangyalát.

Az egyházfő augusztus 6-án értesült a diadalról, urunk színeváltozásának napján, ekkor e napot az egész egyház egyetemes ünnepévé tette, és elrendelte, hogy a kiszabott imádságokat immár ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el a hívek.

De még nem délben, a déli harangszóról az 1414–1418 között ülésező konstanzi zsinat döntött, pontosabban arról, hogy Krisztus urunk szenvedéseinek emlékére minden péntek délben szólaljanak meg a harangok.

A kettő az 1500-as szent évben találkozott VI.

Sándor pontifikátusa idején, akkor, amikor a keresztény világ ugyancsak komoly, sőt egyre komolyabb oszmán fenyegetéssel nézett szembe.

A pápa megerősítette elődjének a nándorfehérvári diadal emlékére hozott intézkedéseit, a pénteken szokásos harangozást minden napra elrendelte, az időpontját pedig déli 12 órára tette.

További cikkeink Hunyadi koráról: Ki volt valójában Hunyadi János?

Ezért tűzték lándzsára Ulászló király fejét Vlad Dracul a magyar király embere volt Már a kortársait is megdöbbentette Karóbahúzó Vlad, azaz Drakula kegyetlensége Ki volt valójában Brankovics Mara?

Cillei Ulrikot megölték, Újlaki Miklós királyként halt meg Ki volt valójában a Hunyadi mellett harcoló Kapisztrán János?

Hunyadi-mánia: ki volt valójában Dugovics Titusz?

Nándorfehérvári vereség – mi történik, ha Hunyadi veszít?

The post Így ünnepli Európa a magyarok győzelmét first appeared on 24.hu .