Mint fogalmazott, akik 1956 örököseinek tartják magukat, azok nemcsak beszélnek a szabadságról, hanem érzik és értik is annak lényegét.

A diktatúráknak ugyanis mindig is sajátjuk volt az önkény és a félelemkeltés, és szerinte ez ma sincs másként. „Politikai foglyok lettünk, de a börtönből is a szabadságért vívjuk harcunkat.

Értetek, veletek.

A küzdelem örök” – üzente.

Levelében felidézte, hogy 570 évvel ezelőtt, október 23-án hunyt el Kapisztrán Szent János, aki Nándorfehérvárnál a kereszténység védelmében harcolt.

Hetven évvel ezelőtt pedig egy egész nép mondta ki, hogy elég volt.

A pesti srácok és lányok halálos sebet ejtettek a diktatúrán.

A hősök ellenálltak, a bátrak továbbadták a szabadság lángját, de voltak olyanok is, akik együttműködtek az elnyomó hatalommal.

Hankó szerint 1956-ban és ötven évvel később, 2006-ban is két oldala volt a barikádnak.

Sokan azt hitték, hogy az 1956-ban ejtett sebek idővel begyógyultak, ám szerinte ez nem így történt.

Úgy fogalmazott, ma a globalizmus és az általa fenntartott hálózatok állnak velük szemben, amelyek a nemzeti identitás eltörlésére törekednek.

Ezzel szemben ők igent mondtak a hagyományaikra, a polgári-konzervatív közösségeikre és a nemzeti szuverenitásra.

Mint írja, lengyel mintára alkották meg az ellenük irányuló politikai koncepciót, miközben a feljelentőkből vezetők lettek.

Hankó a gyermekvédelmi törvény módosítását is bírálta.

Kifogásolta, hogy a Jókai- és Márai-emlékévet, az Edda, Deák Bill Gyula, az operett és a cigányzene támogatását, valamint az országszerte megrendezett több ezer kulturális programot vagyoni hátrányként értékelik.

Állítása szerint őket kollektív bűnösséget hirdetve, előre megírt forgatókönyv alapján börtönözték be, miközben az eljárások során a támogatott programok kulturális céljait nem is vizsgálják.

Mint fogalmazott, először korábbi munkatársai váltak az eljárások áldozataivá, majd férfiakat, családapákat és családanyákat is bebörtönöztek, akiknek nem is volt közük a támogatásokhoz. „Nemcsak szervereket, hanem embereket is lefoglaltak, jogtalanul” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte ezek a kommunizmus és a globalizmus jogállaminak nevezett módszerei, amelyeket még jogvédők is éljeneznek.

Levelének végén hangsúlyozta, hogy tovább küzdenek az igazságért, és kitartanak, ugyanakkor a támogatóik kiállását is kérik.

Arra szólított fel, hogy minél több emberhez jusson el az ügyük, mert álláspontja szerint sem ők, sem a mellettük kiállók nem bűnösök.

Végezetül arra kérte támogatóit, hogy viseljenek piros-fehér-zöld karkötőt, és minden este kilenc órakor imádkozzanak.