Múlt szerdán jelent meg a friss EU-s jelentés, e szerint Magyarország a harmadik helyen áll vidékfejlesztési programban elkövetett visszaélések számát tekintve 2021 és 2025 között.

A szabálytalanul felhasznált 20 milliárd forintnyi támogatást a magyar hatóságoknak kell behajtaniuk. „Vegyem a nevemre a céget, és indítsunk el egy jó kis pályázatot, mondta keresztapám, és akkor lesz munkánk.

Itt nincsenek munkahelyek” – Janó 2020-ban lett tulajdonos és ügyvezető egy cégben, melynek nevét a férfi védelmében nem írjuk ki. „Papíron én voltam az ügyvezető, de ők intéztek mindent.

Keresztapám tudta, mikor kell érkezniük a pénzeknek, olyankor szólt, hogy azonnal küldjem neki a banki kódot, és az egészet átutalta magának.

Most rajtam akarnak behajtani mindent.” „Úgy voltam vele, hogy hiszen keresztapám, nem akarhat rosszat.

Jóban voltunk, együtt töltöttük a karácsonyokat, tőle kaptam az első számítógépem” – emlékszik vissza Janó (a férfi nevét megváltoztattuk) . „Azt mondta, a gyerekeimnek már mindenük megvan életük végéig, Janó, most te jössz.” A Janó cége által megnyert pályázat egy a több ezer szabálytalanul megvalósított vagy bedőlt vidékfejlesztési projekt közül.

A cég jelenleg felszámolás alatt áll, Janónak jelentős pénzösszeget kellene visszafizetnie, ráadásul, mint kiderült, fiktív számlázás és áfacsalás miatt is eljárás folyik ellene.

Janó és élettársa, Ági (az ő nevét is megváltoztattuk) egy Hajdú-Bihar megyei településen élnek, kétkezi munkával keresik a kenyerüket, teljesen járatlanok az üzleti világban. „Mi világéletünkben nem voltunk ilyen vállalkozók, ilyen pályázati dolgokkal mi nem foglalkoztunk soha.

Nem is értünk ehhez” – mondja Ági.

Százmilliók röpködtek Janó cége 2022-ben közel másfél milliárd forint támogatást nyert el az Agrárminisztérium alá tartozó Vidékfejlesztési Programban egy élelmiszeripari fejlesztésre.

Janóék csak lekvárüzemként utalnak rá, a nyilvános pályázati felületen olvasható kacifántos címből azonban nem derül ki, pontosan mit tervezett megvalósítani a pályázó.

A hivatalokból pedig többszöri nekifutásra sem tudtunk információt kinyerni a projekt részleteiről.

Annyit sikerült megtudnunk az Agrárminisztériumtól, hogy a támogató egy ponton szabálytalanság miatt elállt a szerződéstől, így végül nem lett semmi a projektből.

Emellett a cég 2022-ben 25 millió forint hitelt is kapott a „GINOP-8.3.5-18 – Mikro- és Kisvállalkozások technológiai korszerűsítése” célú állami hitelprogramban készletbeszerzésre.

Janó elmondása szerint ezt követően több banknál is felvetettek vele kölcsönöket, számítása szerint nagyjából 300 millió forint összegben. „Nem tudom, mit kértek a bankok fedezetként.

Nekem csak szóltak, hogy menjek Budapestre, és írjak alá” – mondja.

A tartozást a bankok már elkezdték behajtani Janón – hogy mennyi lesz a vége kamatokkal, nem tudják. „Kiderült aztán, hogy rajtunk kívül legalább négy ilyen cég van, négy ilyen ember, akit ugyanígy átvertek keresztapámék.

Akik ugyanígy vették fel a hiteleket” – mondják. „Egyikük, szegény, azóta alkoholista, de úgy tudjuk, a könyvelők közül is az egyik pszichiátrián van, egy másik börtönbe került.” Ők nagy lábon éltek „Mi ebből a cégből nem kaptunk semmilyen pénzt.

A keresztapám felesége és az anyja voltak bejelentve a cégben alkalmazottként, mi nem” – mondják. „Mi azért kaptunk néha valamennyi fizetséget, hogy kitakarítottunk a keresztapám barátjának a cégénél, lenyírtuk a füvet, beengedtük a munkásokat.” A cég, amire utalnak, az Aspinalo Kft., amely kísértetiesen hasonlít Janó cégéhez: megnyert vidékfejlesztési projekt, GINOP-hitel és felszámolás alatt álló cég.

Az Aspinalo Kft. 2019-ben nyert el 500 millió forint támogatást „különleges technológiával gyártott egészséges élelmiszerek (száraz áruk) gyártására”, magyarul húsfeldolgozó üzem létesítésére.

Azonban nem töltöttek itt meg egy szál kolbászt sem: az épület elhagyatva áll a Hajdú-Bihar megyei Magyarhomorog határában, az udvart felveri a gaz, az uniós támogatást hirdető tábla leszakadt.

A tervezett húsüzem, Magyarhomorog, 2026. június. (Fotó: Átlátszó) „Még egy emeletet rá akartak húzni, ott lett volna a füstölő” – mondja Janó. „Gépeket hoztak aztán, ilyen füstölő, csomagoló, vágó, daráló gépeket, ezeket mi címkéztük át.

Mert kiderült, hogy Kínából hozták őket, és nincs rajtuk a CE-címke.

Mi raktuk fel utólag.” (A CE-jelölés azt jelzi, hogy egy termék megfelel az uniós szabályokban meghatározott követelményeknek.) „Többször volt olyan, hogy kijönnek a hivatalból ellenőrizni, de soha nem jöttek.

Mindig csak fotók lettek beküldve.” Az Agrárminisztérium az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy az Aspinalo Kft.-nek megítélt támogatási összegből több mint 375 milliót folyósítottak is.

Szabálytalanság miatt azonban a projekt során elálltak a támogatási szerződéstől, így az Aspinalónak vissza kell(ene) fizetnie a 375 millió forintot.

A minisztérium adatközlése szerint a visszafizetési kötelezettségből a cég eddig 0 forintot teljesített.

Nem sokkal a vidékfejlesztési támogatás elnyerése előtt az Aspinalo Kft. 150 millió forint hitelt is kapott a GINOP „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” hitelprogramban „organikus provitamin üzemi előállításának megvalósítására”.

A nyilvánosan elérhető rövid leírás szerint a tevékenység célja „egy, eddig a biotechnikai iparban nem alkalmazott eljárás megvalósítása, mellyel probiotikumokat fognak készíteni, és eddig csak laboratóriumi körülmények között lehetett előállítani”.

A nyilvánosan elérhető adatokból nem derül ki, hogy pontosan hol tervezték a tevékenységet és mennyi valósult meg belőle, a Nemzeti Fejlesztési Központ pedig banktitokra hivatkozva nem árult el részleteket.

Mindössze annyit tudtunk meg, hogy a kölcsönszerződés szabálytalanság miatt felmondásra került.

A jelenleg felszámolás alatt álló Aspinalo Kft. tulajdonosa és ügyvezetője Vaskor Richárd volt, ő állítólag barátja és üzlettársa Janó keresztapjának, aki – információink szerint – munkaviszonyban állt a cégnél.

Janóék elmondása szerint Vaskor Richárd azóta eltűnt, lelépett, mi is sikertelenül próbáltuk hívni telefonon.

Megkerestük Janó keresztapját is, állítása szerint ő sem tud kapcsolatba lépni Vaskorral, és Vaskor őt is megkárosította. „Bocsánatot se kért.

Ő azzal van, hogy mindent a Ricsi intézett, ő nem tudott semmiről, szóval megy az egymásra mutogatás” – mondja Ági. „Mi azt láttuk, hogy ők mindketten jól élnek, évente többször utaztak külföldre, Himalája, thaiföldi esküvő, jacuzzi, angolkert, több száz milliós házak, satöbbi” – meséli Janó. „Nekünk meg maradt a több száz milliós tartozás.

A cégem időközben másik tulajdonoshoz került, de a hitelek valamiért még mindig rajtam vannak.

Ezt se értjük.” Kerestük Dr.

Vitányi Istvánt, aki 28 éve a Fidesz országgyűlési képviselője ebben a választókörzetben, de nem tudott információval szolgálni az ügyben. „Arról én nem tudok, csókolom.

Nincs információm.

Fogalmam sincs.

Azt se tudom, ki akarta megvalósítani.

Azt se tudom, ki az” – mondta Vitányi a keresztapa nevének említésekor. „Magyarhomorog?

Hát az nekem fényévnyi távolságra van, életemben nem voltam Magyarhomorogon” – válaszolta megkeresésünkre Bodó Sándor, a szomszédos választókörzet fideszes országgyűlési képviselője 2011-2026 között.

Csalási statisztika Az Európai Bizottság adatai szerint Unió-szerte több mint 13 ezer esetben derült fény jelentősebb, 10 ezer eurót meghaladó összegű szabálytalanságra a vidékfejlesztési programban 2021 és 2025 között.

Kifejezetten csalást, azaz szándékosan elkövetett visszaélést több mint 800 esetben találtak a hatóságok.

A Bizottság értelmezésében a csalás (fraud) annyiban jelent mást a szabálytalansághoz (irregularities) képest, hogy bűncselekménynek minősül, azaz büntetőeljárást von maga után.

Magyarországról összesen 1516 szabálytalanságot jelentettek a hatóságok ugyanebben az időszakban, vagyis a szabálytalanságok 12 százaléka Magyarországon történt.

Ennél csak Lengyelország (2289) és Románia (1884) jelentett több szabálytalanságot az EU-ban.

A Magyarországon felderített esetek több mint 56 millió euró, azaz mai árfolyamon nagyjából 20 milliárd forint uniós forrást érintettek.

Szándékos csalásra, azaz büntetendő visszaélésre jóval kevesebb, 39 esetben derült fény hazánkban 2021 és 2025 között.

Az EU jelentése szerint a csalások során jellemzően vagy nem valósultak meg az ígért tevékenységek, vagy valamilyen dokumentum meghamisítása történt: pl. számla, árajánlat, berendezések vásárlását igazoló nyilatkozatok (pl. új gép helyett a valóságban használtat vettek), de az is gyakori, hogy a támogatási feltételek és jogosultságok teljesüléséről hazudnak a pályázók.

Szerettük volna megtudni a Magyar Államkincstártól, hogy a szabálytalanságok miatt keletkezett visszafizetési kötelezettségből mennyit fizettek vissza ténylegesen a támogatottak, de nem kaptunk tőlük választ.

Az Európai Számvevőszék jelentése szerint a szabálytalanul elköltött vidékfejlesztési források átlagosan 78 százalékát sikerült behajtani 2015 és 2021 között a tagországoknak.

Valakit mindig elvisznek A felvett hitelek és a meg nem valósított vidékfejlesztési projektek tetejébe fiktív számlázás és áfacsalás gyanúja is felmerült, ezzel kapcsolatban a NAV év elején hallgatta meg Janót. „Én itt hallottam először arról, hogy hamis számlák lettek kiállítva az Aspinalo Kft. és még két másik cég felé kesztyűvásárlásról meg építési munkákról.

Én ilyen számlákat nem állítottam ki, meghatalmazást sem adtam senkinek erre” – mondja.

A NAV összesítése szerint Janó cége több mint bruttó 268 millió forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat, ebből 57 millió forint az ÁFA, ami nem lett befizetve.

A NAV Janó keresztapját is felszólította nyilatkozattételre, de nem látták az erről szóló jegyzőkönyvet.

Mi is sikertelenül próbáltunk érdeklődni az ügyben a NAV-nál, és általánosabb jellegű kérdéseinkre sem válaszoltak.

Janóék megpróbáltak feljelentést tenni, de nem igazán foglalkoztak az ügyükkel. „Fölhívtuk a komádiakat, az újfalusiakat, akkor átküldtek a debreceniekhez, ott meg azt mondták, hogy írjunk ügyfélkapun, de a NAV úgyis intézni fogja, amit kell” – mesélik. „Csak dobálja egyik rendőrörs a másikhoz a felelősséget.” „Mi ezt életünk végéig fizetni fogjuk.

De még ez hagyján, már nem is érdekel, fizetünk, csak ne legyen nagyobb baja.

Csak állapítsák meg legalább azt, hogy ártatlan volt, és nem vett el semmit” – mondja Ági. „Én attól félek, hogy börtönbe is kerülhet.” Fülöp Orsolya Címlapkép: A tervezett húsüzem, Magyarhomorog, 2026. június. (Fotó: Átlátszó) Source