Ma délután 3 órakor kezdődött Budapesten a Rákóczi Szövetség a hagyományos, október 23-i megemlékezéséhez kapcsolódó fáklyás felvonulás.

A Gloria Victis 1956-os Emlékünnepség részeként a résztvevők a Műegyetemtől a Bem térig vonulnak, felidézve az 1956-os forradalom eseményeit.

A Rákóczi Szövetség háromnapos ünnepi programsorozatára mintegy 3500 középiskolás és egyetemista érkezett Budapestre, összesen 170 magyarországi és határon túli oktatási intézményből.

A rendezvény egyik legfontosabb eseménye a csütörtök délutáni megemlékezés és fáklyás felvonulás, amely az 1956-os forradalom egyik meghatározó helyszínéről, a Műegyetemtől indul – ismertette a Blikk.

A program szerint 15 órakor kezdődött az egyetemi megemlékezés, 16 órakor indult a menet a történelmi útvonalon, majd 17 órától a Bem téren koszorúzással és ünnepi megemlékezéssel folytatódott a rendezvény.

Az idei felvonulás politikai szempontból is figyelmet kap, ugyanis Magyar Péter miniszterelnök a menet legelején vonul és beszédet is mond a Bem téren.

Ez azért különösen érdekes, mivel a rendezvény több évtizedes hagyománya, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök nem vonul a menet élén, és nem mond beszédet a Bem téren.

A kormányfő hagyománybontó tettét Bayer Zsolt is véleményezte a Magyar Nemzetben.

A publicista szerint Magyar Péter részvétele politikai jelleget adhat az eseménynek, és veszélyeztetheti a Rákóczi Szövetség eddigi hagyományait.

Szerinte hosszú és a kellemetlennél is kellemetlenebb árnyék vetül a menetre, azáltal, hogy megtörték a hagyományt.

Tegnapi írásában jelezte: ha a Rákóczi Szövetség belemegy, vagy „inkább fogalmazzunk úgy, hajlandó lenyelni doktor onoka ultimátumát” és engedik Magyar Péter a menet elején vonulni és beszédet mondani, akkor a szövetség „morális integritását teszi kockára”.

Múzeumot hoznak létre az 1956-os hősök emlékére Magyar Péter felszólalása kezdetén a „csodálatos 13 napról beszélt”, és arról az erőről, valamint hitről, amely „minket is visz előre”.

A miniszterelnök kiemelte azokat, akik küzdötték a hazáért, és akiknek mi köszönettel tartozunk.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy amikor „nemzedékről nemzedékre” továbbadjuk 1956 eseményeit, akkor a gyerekek értetlenül állnak azelőtt, hogy miért van egy lyuk a magyar zászlóban.

Felidézte, hogy a tüntetők kivágták a „Rákosi-címert” a magyar zászló közepéről, amely mindenkit emlékeztetett rá, hogy „ez a mi országunk”.

Magyar Péter szerint „milyen jó”, hogy ma már derűsen és felszabadultan ünnepelhetünk, hogy a gyerekeink azt láthatják: jó magyarnak lenni.

Szégyennek és egyben fájdalomnak nevezte, hogy hetven év elteltével sincs egy olyan helyünk, ami az 1956-os hősök emlékének szenteltetett volna.

Bejelentette, hogy megalkotják a magyar szabadság méltó szentélyét: egy múzeumot hoznak létre, mert „egy nemzet, amely nem felejti a hőseit, örökké élni fog”.