Egyre több országban, egyre változatosabb eszközökkel folyik a harc ugyanazért a célért: az emberek, különösen a kiskorúak, ne töltsenek annyi időt internetezéssel.

Ezért tiltják ki sok helyen a mobiltelefonokat az oktatási intézményekből, és ezért szabályozzák a gyerekek közösségimédia-használatát.

A legfrissebb hadszíntér a megosztó és addiktív tartalmakat előnyben részesítő algoritmusok visszaszorítása.

Nagy sikerek itt sincsenek. 2025 végén Ausztrália komoly társadalmi kísérletbe kezdett: ez lett a világ első országa, ahol megtiltották, hogy a 16 év alattiaknak saját fiókja legyen a közösségimédia-platformokon.

Alig kilenc hónappal később az országban még tovább mennek: egy friss törvénytervezet arra kényszerítené a közösségimédia-platformokat, hogy lehetővé tegyék ausztrál felhasználóik számára, hogy megválaszthassák, melyik hírfolyamot szeretnék látni.

Azt, amit az üzemeltető techcég algoritmusa állít nekik össze, vagy azt, amin csak azok a fiókok/felhasználók/oldalak által publikált tartalom jelenik meg.

Aki 2026-ban bármelyik ilyen platformot használja, pontosan tudja, hogy a Facebooktól a TikTokig alapvetően olyan tartalmak jelennek meg a hírfolyamában, amiket a szolgáltató elé pakol.

A minden cégnél hétpecsétes titokként őrzött módon működő algoritmus rejtélyes formulája kiszámítja, hogy mi kell a felhasználónak, majd ez alapján elkezdi felépíteni a hírfolyamát.

Az algoritmus folyamatosan figyeli, hogy a felhasználó hogyan reagál az elé tolt tartalmakra (rákattint, hosszasan olvasgatja, vagy villámgyorsan átpörgeti), és ezek az adatok alapján tovább finomítja a személyre szabott hírfolyamot.

Az eredmény az egyén szintjén a végtelen scrollozás akkor is, amikor már aludni kellene.

Azzal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények, hogy a társadalom szintjén az algoritmikus médiafogyasztás milyen problémákhoz vezet.

De az biztos, hogy ezek az algoritmusok mindig a megosztó, zsigeri reakciókat kiváltó tartalmakat hangosítják ki, mivel ezekkel érhető el leginkább a platformok végső célja, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt töltsenek náluk, alvás helyett is a végtelenségig scrollozva.

Az algoritmusok által vezérelt közösségi média tulajdonképpen már nem is közösségi média .

Ahogy arra az ilyen platformokat már a hőskorban, 15-20 évvel ezelőtt használók emlékezhetnek, a közösségi média eredetileg valóban közösségi volt.

A felhasználó az ismerősei vagy az általa bekövetett tartalomszolgáltatók által megosztott szövegeket, képeket, videókat látta a hírfolyamában, nagyjából kronologikus sorrendben.

Az algoritmus ezt teljesen megváltoztatta, és bizonyos szempontból visszatért a broadcast média, a rádió és a televízió korába, amikor a felhasználónak ugyan volt egy távirányító a kezében, de mégis csak kis befolyása volt arra, hogy milyen tartalomtípusok kerülnek elé A közösségimédia-szabályozásban úttörő ausztrálok törvénytervezete most a régi jó közösségi médiát szeretné visszahozni, amibe még nem kutyultak bele az algoritmusok.

A tervezet szerint a közösségimédia-platformoknak fel kellene ajánlaniuk a felhasználóknak, hogy kikapcsolhassák az algoritmikus hírfolyamot, és helyette csak az általuk követett fiókok bejegyzéseit lássák időrendben.

A törvénysértésekért több mint 100 millió ausztrál dolláros bírság járna .

Nem az ausztrálok az egyetlenek, akik az algoritmusok visszaszorítását törvényekkel szabályoznák.

Két amerikai állam, Kalifornia és Illinois is hasonló úton járnak, és elsősorban a kiskorú felhasználókat óvnák meg az olyan, digitális függőséget előidéző technológiai trükköktől, mint például az algoritmikus hírfolyam.

A szándék tehát egyre több helyen megvan a közösségi média cégek megrendszabályozására, az algoritmusok elleni harcot azonban eddig sehol sem sikerült megnyerni.

Erre e cikk olvasói jelentik a legjobb példát. ]]>