Ruszin-Szendi “Szláváukrajínyi” Romulusz arról picsogott, hogy a Magyar Honvédség katonáival készíttettek róla rendszeres, részletes elemzéseket, miután 2025 elején kiállt a nyilvánosság elé Magyar Péter oldalán.

Tokatábornok szerint “ezek az írások nem egyszerű sajtószemlék voltak”, hanem hetente átlagosan tízoldalas, grafikonokkal, statisztikákkal, elérési adatokkal és politikai értékelésekkel alátámasztott jelentések. „Gondoljunk bele, mennyi munkaóra, katonai szakértelem és energia van ezekben a jelentésekben!” – írja Ruszin-Szendi, aki szerint nem azt elemezték, hogy a megszólalásai milyen hatással vannak a honvédség működésére vagy a katonákra, hanem a személyét, a megjelenéseit és az azok körül kialakuló politikai kommunikációt vizsgálták. „Aki ezt a feladatot elrendelte, az szégyellje magát!

Ha felsőbb utasításra tette, akkor felmerül a kérdés: miért nem volt bátorsága nemet mondani, ha felismerte, hogy a feladat politikai célokat szolgálhat?

Ha pedig saját elhatározásából adta ki a parancsot, az különösen súlyos kérdéseket vet fel arról, mit jelent számára katonának, parancsnoknak és bajtársnak lenni” – fogalmaz Ruszin-Szendi. „Aki ezt elrendelte szánalmas, kicsinyes, hazafiatlan, bajtársiatlan, gyáva, politikailag manipulált ember, éljen egyenruhában vagy civilben.

És várom, hogy reagáljon, akkor legalább mindenki tudja majd kihez köthető ez a szóban elrendelt feladat” – szólít fel Tokatábornok.