Tarr Zoltán már a választás után egy hónappal azzal borzolta a fideszesek kedélyét, hogy az Orbán Viktor 16 éves kormányzását a tatárjáráshoz hasonlította.

Erre jött Magyar Péter, és az Országgyűlés őszi rendes ülésszakának első ülésén – amit már az M1 is közvetített – a muhi csatára emlékezve arról értekezett hosszasan, hogy a Tisza-kormányok feladata hasonló, mint IV.

Béla királyé volt, amikor a tatárjárás után nekifogott az ország újjáépítésének.

Magyar szerint a történelem során sokszor megtanultuk, milyen az, amikor kívülről nyomnak el. „Pontosan tudtuk, hogy a határainkon túlról idegen hatalmak tapossák, tiporják a magyarságot.” A miniszterelnök szerint éppen ezért „megbocsáthatatlan az az árulás, amit az utóbbi évtizedekben az Orbán-kormányok elkövettek Magyarország ellen.

Mert ők nem idegen zászlók alatt masírozó hadseregként törtek ránk.

Ami történt, az sokkal rosszabb, a sajátjaink fordultak a magyar nép ellen.” A miniszterelnök ezután hosszasan ismertette, szerinte hogyan fosztották ki az országot az Orbán-kormányok.

Magyar a muhi csatát felidézve arról beszélt, hogy IV.

Béla „megértette a történelmi leckét”, miszerint a „pusztulás után nem elég egyszerűen visszaépíteni azt, ami ledőlt”, mert ha „ugyanazokat a korhadt tákolmányokat húzzuk fel”, akkor „a következő történelmi viharnál a falak a védtelen magyarok fejére fognak zuhanni”.

Ezért épített a király kővárakat.

Magyar szerint vannak, akik szerint nem kéne ennyit foglalkozni a múlttal, de szerinte felelni kell a gyermekvédelmi dolgozók kérdéseire, hogy miért romlott le a szektor, miközben mások jachtoznak.

Azt ígérte, nemsokára nyilvánosságra hoznak egy átfogó gyermekvédelmi jelentést „az elmúlt évtizedek szörnyűségeiről”, példaként hozva, hogy alig pár éves gyermekeket éheztettek. „A felelősség eltagadása, az cinkosság a múlttal, és mi nem leszünk cinkosok.

Az igazság kimondása, az igazságtétel az új fundamentumok lerakásának legalapvetőbb erkölcsi feltétele.” Azt mondta, 148 napja, az április 12-i választáson „a magyar nép megelégelte az árulást, nem tűrte tovább a hazugságokat”.

Arra kaptak felhatalmazást, hogy elzavarják a tolvajokat.

A Tisza Párt győzelme után hiába ért véget a parlament tavaszi ülésszaka júniusban, a nyár folyamán egy-két kihagyással, szinte végig ülésezett, rengeteg törvényt módosítottak, Magyar pedig nyitóbeszédében hosszasan sorolta, mi mindent értek el ez alatt a több mint 100 nap alatt. 10 év után tért vissza az országgyűlési közvetítés az M1-re, Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter is üdvözölte a nézőket.

A miniszterelnök visszaidézte, hogy gyerekkora óta nézte az adásokat, és hogy azért törölték ezt el 11 évvel ezelőtt, mert nem akarták, hogy a magyarok lássák a valóságot, a vitákat.

Türelmet kér, hogy kiépíthessék az új kővárrendszert A nyáron hatalmas feladatot kellett teljesíteniük: össze kellett tartaniuk azt, ami az államból megmaradt, miközben az utóbbi években „az állam megszűnt államként funkcionálni”.

Türelmet és megértést kért a költségvetés helyzete, a korlátozott mozgástér miatt.

Minden forintért meg fognak küzdeni, a puszta túlélésen túl meg akarják kezdeni az új kővárrendszer felépítését. „Elsőként az állam demokratikus és pénzügyi gerincét kellett újraalkotni, mert az Orbán-rendszer elszabadult önkényét azonnal meg kellett törni” – mondta.

Szerinte aki a hazáért akar dolgozni, az örömmel jön a parlament falai közé, aki meg nem tisztességes szándékú, az visszaadja a mandátumát.

Felidézte, hogy eltávolították az Orbán-rendszer bábjait, ami nehéz feladat volt, de szerinte aki a nemzet kifosztását fedezte, azzal nekik nincs dolguk.

Három hét alatt megegyeztek az Európai Unióval a forrásokról, amiről az előző kormánynak évekig nem sikerült megállapodnia, a feltételeket pedig augusztus 31-ig teljesítették.

Felsorolta, mi mindenre költik az uniós milliárdokat.

Azt mondta, példát mutattak a vezetésben, csökkentették a képviselők fizetését, leállították a luxuskiadásokat, a hétfői ülésen pedig a miniszterelnök fizetését is csökkentik.

Hosszasan sorolta, milyen intézkedéseik voltak, így a tűzifa támogatás emelése, a Duna apadása idején hozott intézkedések, a nyugdíjak emelése.

Elmondta, a következő hónapokban felépítik a működő jogállamot, a hetekben felülvizsgálják a dohány-, hulladék-, kaszinó- és autópálya-koncessziókat.

Szégyenletesnek nevezte, hogy az előző kormányok kiüresítették a környezetvédelmi hatóságokat, nem bírságolták eléggé a szennyezést.

A Tisza-kormány felállít egy környezetvédelmi főhatóságot, új klímatörvényt hoznak, erősebb bírságokat helyeznek kilátásba, illetve országos fásítási programot is indítanak – mondta.

Október közepén benyújtják a 2027-es költségvetést, mondta.

Bérrendezést ígért a nevelést és oktatást segítők, a szociális és a gyermekvédelmi munkatársak, a rendvédelmisek, a honvédségiek számára.

Szigorúbb gyermekvédelmi törvénnyel készülnek, nemzeti drogstratégiát írnak, bérlakásokat és kollégiumi férőhelyeket építenek.

A kutatás felszabadítására, a pedagógusok számára pedig a bürokrácia csökkentésére tett ígéretet.

Út- és mellékút-fejlesztési programot ígért, valamint egyes lezárt vasútvonalak újranyitását (két ilyen vonalon már újraindult a személyszállítás).

Az önkormányzatoknak több autonómiát adnak, a végrehajtást átalakítják.

Méltányos vagyonadót vezetnek be a legvagyonosabbak számára, „a társadalom csúcsán élőknek kell a legmélyebbre a zsebükbe nyúlniuk az alapok megerősítéséért”.

Újraszabályozzák a katát, csökkentik az egészséges élelmiszerek áfakulcsát.

Új alkotmányt írnak, ami a mindenkori hatalmat korlátozza – ígérte.

Béla nem volt liberálglobalista Toroczkai László szerint ugyan Magyar IV.

Bélához hasonlította magát, a volt király valószínűleg nem olyan nemzetpolitikát képzelt el, mint amit a Tisza csinált az utóbbi hónapokban. „Önök egy virtigli liberálglobalista politikát hajtanak végre”, amikor az Európai Bizottság által leírt mérföldköveket teljesítik.

Felemlegeti, hogy bár Magyar megállapodott Volodimir Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól, azóta semmivel nem lett jobb az ottani lakosságnak.

Toroczkai szerint ez kevés lesz ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon.

A Mi Hazánk elnöke szerint eltűntek a Tisza-kampányban rendre megjelenő Wass Albert-idézetek.

Magyar a liberális vád ellen azzal védekezett, hogy az Európai Unióban már azon megy a vita, hogy milyen szigorú migrációs szabályokat fogadjanak el, Magyarországgal együtt.

A magyar–ukrán megállapodásról azt mondta, az alapján mostanság kell beterjesztenie az ukrán parlamentben az első törvényeket, és ha az ukránok nem tartják be az ígéreteiket, akkor Magyarország nem támogatja az EU-csatlakozást.

Ukrajna gyorsított csatlakozását sem fogják támogatni, többször is elmondta, hogy méltatlannak tartja, hogy Szerbiát várakoztatja a csatlakozással az EU, Ukrajnát meg gyorsítva vennék fel.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar sok újat nem mondott a felszólalásában, de arra reagált, „amikor azt mondta a miniszterelnök úr, hogy a puszta kezével tartja össze az országot, és ha feltűrt ingujjban nem tenné ezt, akkor szétesne az ország.

Hát, úgy látszik sehol sincs IV.

Béla, úgyhogy ezt a kezet valahogy meg kéne örökíteni.” Kéznyomatot javasolt.

A frakcióvezető hosszasan emlegette az elmúlt évek kormányzati eredményeit.

A minimálbér négyszerezése, az átlagbér háromszorozása, az orvosok és pedagógusok bérének emelkedése, a családi adókedvezmények kiszélesítése, a bölcsődei férőhelyek megkétszerezése, 13. és 14. havi nyugdíj stb.

Rétvári szerint Magyar azt nevezi tatárjárásnak, amit a magyar emberek értek el az elmúlt 16 évben.

Magyar Péter viszonválaszában azt mondta, nem tudja, van-e értelme így beszélni, hogy a csillagokat is lehazudják az égről.

Szerinte ha tényleg olyan fantasztikus az ország, mint ahogy azt Rétvári elmondta, akkor felvethető a kérdés, hogy miért hagyták el ennyien az országot, miért született ilyen kevés gyermek.

Magyar hosszasan sorolta, milyen problémák vannak az országban.

Rétvári az NVVH-ról beszélve a megválasztott elnököt, Unger Annát azzal támadta, hogy 2009-ben Gyurcsány Ferencet védte az őszödi beszédből vett idézettel.

Szerinte azért nem Ligeti Miklós lett a hivatal elnöke, mert ő a Tisza augusztus 20-i ünnepségét is vizsgálná.

Rétvári beszéde alatt Magyar a Ha én volnék a miniszterelnök című mesekönyvet lapozgatott röhögő tiszásokkal körbevéve, később pedig azt mondta, szívesen megveszi ajándékba a 3-4 éves gyerekeknek szóló könyvet. „Ha én volnék a miniszterelnök, aki kutyát szeretne kapni, az kapna egy kutyát.

Aki egy barátot szeretne, az kettőt kapna” – idézett a könyvből Magyar, aki szerint az ellenzék ezen a színvonalon mozog.

Bóka János fideszes frakcióvezető a közmédia nézőihez fordulva beszélt arról, hogy a Független Közmédia Testületnek kéne biztosítania a műsor függetlenségét, de a kormánypárt nem tudott időben jelölteket állítani, a többi jelöltet pedig a parlamenti bizottság nem szavazta meg.

Ez Bóka szerint példátlan, és jól mutatja, hogy mire számíthatnak a nézők: arra a hatalmi önkényre, amit a Tisza máshol is épít – felsorolta, milyen intézkedéseket tekint önkényesnek a Fidesz.

Erre Magyar azt mondta, hogy már az újraindulás első hetén behívták Bókát interjúzni, miközben őt a Tisza elnökeként a két év alatt egyszer sem engedték be, ráadásul a régi közmédia rengeteg helyreigazítási pert vesztett. ]]>