Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló törvényt.

Az államfő a jogszabály alapvető céljaival egyetért, ugyanakkor több ponton is aggályosnak tartja annak jelenlegi szövegét.

Szerinte a politikusok vagyonosodásának fokozott ellenőrzése indokolt lehet, de nem vezethet folyamatos hatósági megfigyeléshez, automatikus megbélyegzéshez vagy az adatvédelmi szabályok megsértéséhez.

Baka András a Sándor-palota Facebook-oldalán közzétett közlemény szerint az Alaptörvény 6. cikkének (5) bekezdésében biztosított jogkörével élve küldte vissza a politikusok vagyongyarapodásának vizsgálatát megalapozó törvényt az Országgyűlésnek.

A jogszabályt a parlament a november 3-i ülésnapján fogadta el.

Vagyongyarapodás: Baka András szerint nem lehet eleve rosszhiszeműnek tekinteni a politikusokat A köztársasági elnök nem vitatja, hogy a törvényben meghatározott politikai tisztségviselők és állami felsővezetők kiemelt közéleti szerepe, illetve felelőssége indokolhatja a vagyongyarapodásuk fokozott hatósági ellenőrzését.

Ez a hozzátartozóikra is kiterjedhet.

Az államfő szerint az átláthatóság és a közvagyon védelme érdekében indokolt lehet az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kockázatok elemzése, valamint az esetlegesen feltárt súlyos visszaélések nyilvánosságra hozatala is.

A köztársasági elnök ugyanakkor több olyan garanciát hiányol a törvényből, amelyek megakadályoznák a hatósági ellenőrzések aránytalanná válását.

Kiemelte: a fokozott figyelem nem vezethet oda, hogy a politikusok akár a tisztségük megszűnése után hosszú évekkel is folyamatos kockázatelemzési eljárás alatt álljanak.

Baka András azt is problémásnak tartja, hogy a jogszabály bizonyos rendelkezései eleve rosszhiszeműséget feltételezhetnek a politikusokról.

Szerinte a kiemelt ellenőrzés mellett is biztosítani kellene számukra, hogy a feltárt kisebb hibákat és hiányosságokat önellenőrzéssel vagy adategyeztetéssel kijavíthassák, ahogyan az más adózók számára is lehetséges.

Az államfő szerint a transzparencia sem jelentheti azt, hogy a politikusokat megbélyegzik, figyelmen kívül hagyva akár az utólagos jogkövető magatartásukat vagy a jogorvoslathoz való jogukat.

A vagyonosodási vizsgálatokban a NAV nem azt próbálja bizonyítani, hogy egy adott jövedelmet pontosan milyen formában és kitől szerzett meg az adózó.

Ehelyett kronologikus vagyonmérleget készít, és azt vizsgálja, hogy a vagyongyarapodás vagy a kiadások fedezhetők-e a látható forrásokból.- a Világgazdaság oldalán megjelent szakértői elemzéshez kattintson ide .

Az adatvédelmi szabályok miatt is aggódik az államfő A törvény egyik legfontosabb kifogásolt eleme az ingatlan-nyilvántartási adatok átadásának szabályozása.

Baka András komoly adatvédelmi aggályokat fogalmazott meg amiatt, hogy a jogszabály alapján az adóhatóság negyedévente megkapná az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag teljes adatbázisát.

Az államfő szerint ez a megoldás az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) rögzített alapelvekkel is ellentétes lehet.

Különösen azért, mert a törvény nem határoz meg megfelelő célhoz kötöttséget, időkorlátokat és adattörlési szabályokat.

A köztársasági elnök azt is kifogásolja, hogy az adatok átadása olyan formában történne, amely az egyes konkrét adóhatósági eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges; ráadásul a negyedévente továbbított adatbázis statikus, vagyis nem feltétlenül biztosít naprakész információkat.

Baka András szerint mindez nemcsak adatvédelmi szempontból aggályos, hanem a törvény címében is megjelölt közbizalom helyreállításának céljával is ellentétes lehet.

A köztársasági elnök arra kérte az Országgyűlést, hogy mérlegelje az általa megfogalmazott észrevételeket, és azok figyelembevételével fogadja el ismét a jogszabályt.

A törvény tehát visszakerül a parlament elé, ahol a képviselőknek ismét foglalkozniuk kell az államfő kifogásaival. (Vg.hu)