Az elmúlt években az extrém nyári meleg és aszály többször okozott súlyos károkat a mezőgazdaságban.

Idén viszont tartósan forró és száraz nyár a gazdaság egészét visszavetheti.

A szakértők szerint gazdasági sokkot nem okoz a hőség, de több területen is van hatása, és ez a harmadik negyedévi GDP-ben is megjelenhet.

Csak az 200-400 milliárd forinttal növelheti az ország „villanyszámláját”, hogy a Duna alacsony vízállása miatt le kellett csavarni a paksi atomerőművet – a négy blokk nyolc turbinájából csak egy működik –, és emiatt megugrik az áramimport.

A helyzet akkor lehet súlyosabb, ha Paksot őszre sem tudják teljesen visszakapcsolni.

A tartós szárazság és az extrém meleg miatt apadnak a jelentős európai folyók, emiatt csökken az erőművek villamosenergia-termelése (a „tartós” itt nem néhány hetes időtávot jelent, hanem azt, hogy már télen kevesebb hó volt Európában, ezért tavasszal elmaradt vagy a szokásosnál jóval alacsonyabb szinten tetőzött a tavaszi zöldár).

Mindeközben az extrém meleg miatt nő a kontinens egészének az áram iránti igénye.

A kisebb kínálat és nagyobb kereslet egyenlege magától értetődően az árak emelkedése.

Ezért nem nehéz belátni, hogy a mostani rendkívüli időjárási helyzet a legnagyobb sokkot – nemzetgazdasági szempontból – a villanyszámla megugrásával okozhatja.

Mert az igaz, hogy a lakossági fogyasztásért közvetlenül – részben vagy egészében - fix árat fizetnek a felhasználók, ha valaminek van egy valódi ára, azt a nap végén valakinek meg kell fizetnie.

Amit a háztartások nem közvetlenül, a számlában fizetnek meg, azt „állja helyettük” a költségvetés, aminek pedig a lakosság is befizetője.

Mintha nyitnánk egy zártkörű klubot, ahol csak 500 forint egy feles, de a klubtagsági díjból szépen visszanyernénk a veszteséget.

Az áramnál ráadásul még rosszabb a helyzet.

A paksi erőmű ugyanis a piaci, úgynevezett spot árak harmadán-negyedén termel, ráadásul nagyon sokat: idén április végéig a hazai termelés több mint 40 százalékát adta.

Magyarán a mostani termeléskiesés miatt – amikor ezt a cikket írom, az atomerőmű négy blokkjának nyolc turbinájából már csak egy működik, a 2000 MW helyett csupán 240 MW áramot termelve – az ország villamosenergia-számlája látványosan emelkedne még akkor is, ha maguk a piaci árak nem változnának.

Ráadásul a piaci árak változnak, természetesen felfelé.

Az EUEnergy.live adatai eléggé árulkodóak: kedden a cikk írásáig 68,1 forint volt a kilowattóránkénti átlagár – amit az óránként változó spot árakból számolnak –, és még hátra voltak a legdrágább áramot hozó esti órák.

Hétfőn a nap egésze 65 Ft/kWh-s áramárat hozott, az elmúlt hét nap átlaga még csak 50,9 forint volt, az elmúlt harminc napé csupán 44,6 forint.

Vagyis kedden nagyjából 30 százalékkal voltak magasabban az áramárak az előző hét nap átlagánál.

Ebből a lakossági fogyasztó, ahogy írtam, közvetlenül semmit nem érez.

Az ipari nagyfogyasztók viszont igen – tehát az a döntés, amit már több száz vállalat hozott meg, miszerint önként visszavágja az áram- (és víz-) fogyasztását, nemcsak a felelős, fenntartható vállalati viselkedést jelezhet, hanem józan számítást is: azt, hogy a cégek számolgatni kezdtek, milyen energiaárakon éri meg nekik termelni.

Az extrém időjárás gazdasági hatásai azonban, ha a nagyképet nézzük, ennél összetettebbek. „Négy gazdasági vetületét látom annak a krízisnek, amit a szárazság és az abból fakadó részleges paksi leállás és energiahiány okoz: a helyzet az inflációra, a külső egyensúlyra, a költségvetési egyenlegre és a gazdasági növekedésre van érdemi hatással” – mondta Török Zoltán vezető elemzője a 444 kérdésére.

A szakértő szerint a mostani rendkívüli helyzet minden területen negatív hatással lesz, de egyiken sem meghatározó mértékben.

Az árakat egyrészt a mezőgazdasági termések árazása miatt hajthatja fel a mostani helyzet, másrészt az energiaárak miatt.

A mezőgazdaságban felemás a kép: a búzát még csak részben érintette az aszály, a termés közel 4 millió tonna volt, és mivel a hazai felhasználás nagyjából 2,5 millió tonna, idén is jut exportra, csak kevesebb.

A kukorica és a napraforgó az, ahol pocsék terméseredmény várható, az utóbbi években nem először, mondta Török.

Ez a takarmányárakra, vagyis az állattartásra is kihat, ráadásul Európa-szerte jelentkező problémáról van szó.

Az Agroinform még pénteken azt írta , hogy a csapadék hiánya és a hőstressz miatt a szántóföldi növények idő előtt száradása folytatódik, és a természetes vegetáció is megsínyli a kánikulát.

Az agrárpiaci szaklap szerint a talaj a Balatontól nyugatra eső terület kivételével kritikusan száraz, ezen belül az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföldön a legrosszabb a helyzet. „A napraforgó elvirágzott, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, többfelé még a 2022-es évinél is kevesebb (…) a kukorica öntözetlen állományai a legtöbb helyen nagyon gyengék” – írta a portál.

A Raiffeisen szakértője szerint mindezek nyomán „összességében az várható, hogy az európai mezőgazdasági teljesítmény kicsit gyengébb lesz, ez okozhat némi áremelkedést a következő negyedévekben, de ezt tompítja, hogy globális piacokról beszélünk.

Vagyis ha például Dél-Amerikában jó lesz a termés, akkor Európa hiába van kitéve a hőségnek, a tőzsdei árak nem ugranak meg”.

Az áramárak már nagyobb fejtörést okozhatnak.

A paksi termeléskiesés miatt ugyanis növekszik az ország exportigénye, és mivel más helyeken is termeléskiesés van az atom-, illetve vízi erőművekben, összességében is nő a villamosenergia iránti kereslet, miközben szűkül a kínálat.

A lakosság ebből a rezsivédett árak miatt szinte semmit nem érez meg, a cégek viszont igen, hiszen ők piaci áron veszik az áramot.

Török szerint van esélye arra, hogy ezt a költségnövekedésüket aztán próbálják a saját eladási áraikban érvényesíteni.

Az inflációra ezzel együtt „összességében nem jelentős, de negatív hatása” van a helyzetnek, a szakértő úgy számol, hogy 0,2-0,3 százalékkal lehet miatta magasabb az infláció az év végén.

De ha megnézzük az idei inflációs várakozásokat, idén ennél sokkal nagyobb kilengések voltak – az MNB márciusban még 3,8 százalékos idei inflációt prognosztizált, júniusban már csak 1,8 százalékosat –, ráadásul most alacsony, 1,7 százalékos szinten van az áremelkedések üteme, ami szintén kedvező körülmény.

Ha már a lakossági rezsivédett árakról volt szó, a költségvetésnek „nem lesz­ olcsó mulatság” ebben a helyzetben ezek megtartása, de itt sincs szó drámai hatásokról. „Úgy számoltam, hogy összességében a költségvetés hatása a GDP 0,1 százaléka lehet az államháztartásra a mostani rendkívüli helyzetnek” – mondja Török, ebbe beleszámolva minden extra intézkedést, beavatkozást, a rezsivédelmet éppúgy, mint Paks újraindításának várható költségeit.

Ha abból indulunk ki, hogy mekkora katyvasz az idei költségvetési törvény, hogy eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiányról volt szó, majd 5 százalékról, aztán 6,8-ról és 7,5-ről, akkor ez a 0,1 százalék, bár szintén negatív hatása, elenyészőnek mondható.

A mostani krízisnek leginkább a fizetési mérlegben lehet látványos hatása.

Magyarország hagyományosan nagy energiaimportőr, bár az elmúlt tíz évben volt ebben kedvező változás.

Míg a 2010-es második felében 30-35 százalék volt a hazai villamosenergia-fogyasztáson belül az import, ez a múlt évig 20-25 százalékra csökkent, amiben Török szerint nagy szerepük volt a napelemparkoknak.

Erről a szintről augusztus első napjaira 46 százalékig emelkedett az import aránya.

Ha abból indulunk ki, hogy az első félévben mínusz 600 millió euró volt az áramkereskedelmi egyenleg – 22 százalékos importszinttel a teljes felhasználáson belül –, akkor itt akár 500 millió és 1 milliárd euró – átváltva 180-360 milliárd forint – közötti egyenlegromlás is elképzelhető, hiszen nemcsak mennyiségben kell sokkal többet importálni, hanem az árak is emelkednek.

Török szerint „ez nem elhanyagolható” a GDP-arányában sem, a fizetési mérlegben pedig pláne nem, ugyanakkor miután a teljes külkereskedelem 5 milliárd eurós többletet mutat, abban csak „kismértékű romlás jelentkezik”.

Török, aki úgy kalkulált, hogy nagyjából egy hónapig nem működik majd teljes kapacitáson paksi erőmű, azt mondja, hogy a gazdasági növekedést az ipari nagyfogyasztók egyelőre önkéntes korlátozása augusztusban visszavetheti, hiszen az ipar meghatározó ágazatai – autógyártás, akkumulátorgyártás, vegyipar, műanyagipar, cementgyártás, üveggyártás, építőanyag-gyártás, fémfeldolgozás – mind energiaigényesek.

Ugyanakkor augusztusban egyébként is szokott lenni gyárleállás szinte minden ipari területen, „tehát nem biztos, hogy nagyon nagy lesz ez a visszaesés”, mondja a szakértő, aki szerint a harmadik negyedéves GDP-re 0,1-0,2 százalékkal hathat negatívan a mostani helyzet. „Nem gondolom, hogy a jelenlegi paksi leállásnak óriási hatása lenne az idei GDP-re” – mondta kérdésünkre Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ igazgatója is.

A szakértő szerint a hatásokat érdemes két csoportra szedni.

Az egyik az, hogy a feldolgozóipari cégek, nagyfogyasztók visszafogják a termelésüket – ez első látásra nyilván negatív hatásnak tűnik, viszont ezek a vállalatok meglehetősen rugalmasan tudják időben átütemezni a termelést. „Nem pörögnek 100 százalékon, egyébként is, az évnek abban az időszakában vagyunk, amikor folyamatban vannak a szabadságolások.

A termelésből át tudnak ütemezni a hátralévő hónapokba, így az év egészében túl sok negatívum nem fog jönni”.

A másik nagy kérdés, hogy mi a szaldója annak, hogy a spórolás miatt nem használunk el annyi áramot, mint amennyit egyébként elhasználnánk, viszont ezzel együtt is megnövekedett az import Paks részleges kiesése miatt. „Ha nem lettek volna a takarékoskodási felhívások és normálisan fogyasztanánk, akkor ezekben az órákban nagyon sokat importálnánk ráadásul magas árakon” – mondta Eppich, aki arra számít, hogy bár ennek is „inkább negatív hatása lesz a GDP-re”, ennek a mértéke szerinte „a kerekítési hiba kategóriájában lesz az éves GDP-n belül”.

A szakértő szerint az nagyon fontos kérdés, hogy meddig fog tartani a válsághelyzet.

Eppich szerint minél hosszabban tart egy ilyen típusú kínálati probléma, annál valószínűbb, hogy bizonyos hatások nem-lineárissá válnak, de most indokolatlannak látja, hogy válság-szcenáriókon gondolkodjunk.

Egyelőre ugyanis a forgatókönyv a normalizálódás irányába mutat, „a legfrissebb jelzés szerint sikerült elkerülni a legrosszabbat, nem kell teljesen leállítani az erőművet, akkor könnyebb és olcsóbb lesz újraindítani”.

Arról még korai beszélni, hogy a mezőgazdaságra milyen hatása lehet a hőségnek.

Azt lehet tudni, hogy a második negyedévben a mezőgazdaság negatívan járult hozzá a GDP-hez, és bár részletes adatok még nincsenek, ebből Eppich úgy számolt, hogy negyedév/negyedév alapon „elég masszív, 15-20 százalék körüli visszaesés lehetett”.

Ha ez így történt, akkor „a harmadik negyedévben sem várható visszapattanás”, hanem az egész évet húzhatja magával.

A mezőgazdasági teljesítmény már tavaly is nagyon gyengén alakult, így az idénre várt pozitív helyett most nulla lehet a hozzájárulása a GDP-hez.

Korábban a konjunktúra adatok alapján az körvonalazódott, hogy akár 2 százalékos is lehet az idei GDP növekedés, ami magasabb, mint az OTP Elemzési Központ jelenleg érvényben lévő 1,8 százalékos várakozása.

Azonban a gyenge mezőgazdasági teljesítmény miatt valószínűbb, hogy végül mégis utóbbi körül alakulhat a 2026-os gazdasági növekedés. „A paksi termelés kiesése már önmagában GDP-veszteség, hiszen az energiatermelés a GDP része, tehát ha az erőmű nem termel, az közvetlenül visszaveti a bruttó hazai terméket” – mondta a krízishelyzet egyik legközvetlenebb gazdasági hatásáról Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A szakértő szerint bár ez önmagában még relatíve elhanyagolható lenne, az, hogy ezt pótolni kell, importot generál, aminek a mértékét még nem tudni, de a hatására „biztosan növekedni fog az import, ami rontja a külkereskedelmi egyenleget, és további negatív hatással van a GDP-re”.

Virovácz még pénteken arról beszélt kérdésünkre, hogy ha a cégek szembesülnek egyes napszakokban a több száz, a megszokottnál akár háromszor-négyszer magasabb árakkal, ahhoz vezethet, hogy „talán kérni sem kell a cégeket, maguktól letekerik a termelést”.

Ez kedvező lehet abból a szempontból, hogy mérséklődik az áramimport-igény, ugyanakkor a GDP-ben kiesést, kisebb termelést és kisebb exportot jelenthet.

Ha hetekig eltart a válság, akkor néhány tized százalékkal kisebb lehet a gazdasági növekedés – mondta Virovácz, és hogy ez mit is jelent, annak érzékeltetésére egy szám: az elmúlt öt negyedévben átlagosan 0,44 százalékos volt a GDP-növekedés negyedéves bázison. „Ha ebből lemegy egy-két tized, azt már nagyon komolyan meg lehet érezni”. ]]>