A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van.

A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat.

A VálaszOnline nemrég mutatta be azt a tanulmányt, ami arra jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel.

Előre látták Hogy az aszályhelyzet kialakulásához az Orbán-kormányok mulasztásai is hozzájárultak, azt tavaly decemberben még Lázár János is elismerte építési és közlekedési miniszter.

Az Országgyűlés Fenntartható bizottságának meghallgatásán azt mondta : „ Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt.

Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra, az ön által képviselt felfogásban teljesen alkalmatlanok.

Ez való igaz.

Egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édesvízért.

Ebben mind korrekt az ön állítása, és ebben nincs a kormánynak egy konzekvens vidékfejlesztési, agráripari szempontokat figyelembe vevő, végigvitt döntése, és ezzel adós mindenki.

De attól, hogy erről valaki sokat tud beszélni, még semmi nem történik, látható az én példámból is. ” Lázár akkor arról beszélt, hogy bár a vízgazdálkodásról kormányzati körökben és a Fideszen belül sok szó esik, de ebből a szempontból kettészakadt az ország és a politika. „ Ez nem a homokhátság ügye.

Homokon nem lehet kukoricát termeszteni. 40 aranykoronás termőföldön lehet kukoricát termeszteni Hajdú-Biharban.

Ha engem kérdez a Homokhátságról, ilyen szempontból a legegyszerűbb, ha visszaadjuk a tájnak a területet, és nem próbálkozunk szántóföldi növénytermesztéssel, mert teljes egészében esélytelen és kidobott költség az ablakon.

Ha azt a pénzt itt kidobná az ablakon, többre mennének vele.

A józan paraszti ésszel: homokba vizet vezetni - nem lesz belőle semmi” - mondta Lázár tavaly decemberben.

Szerinte a kérdést egy olyan videékfejlesztési minisztériummal lehetett volna megoldalni, amiben benne van a vízgazdálkodás, benne van az élelmiszeripar, és benne van a teljes agrárportfólió, akkor lehet szegmentálni, és akkor lehet különböző megoldásokat alkalmazni.

Azt ő is belátta, hogy „a teljes megsemmisülés felé haladunk.

Olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot” . ]]>