Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselők lesznek az elsők, akiket meghallgat majd a MNB alapítványi botrányával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság – írja a 444.hu.

Az MNB-vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén a lap szerint ezt azzal indokolták, hogy Bánki Erik volt a parlamenti gazdasági bizottsága elnökeként az „elvesztette közvagyon jellegét” törvény kezdeményezője (ez mondta ki, hogy az MNB alapítványaiba szervezett több száz milliárd forintnyi vagyon nem közvagyon, amit aztán az Alkotmánybíróság felülbírált), Kósa Lajos pedig az akkori kormánypárti Fidesz-KDNP frakcióvezetőjeként felelős egyrészt azért, hogy ezt a törvényt az akkor kétharmados parlamenti többség elfogadta, illetve Bánki mellé kiállva elmagyarázta, miért kell 266 milliárdot kivenni az adófizetők zsebéből.

A KDNP titkos favoritja Hargitai János , a vizsgálóbizottság KDNP-s tagja ugyanakkor azt állította, hogy Bánki csak epizódszereplő volt a történetben, ezért szerinte nem logikus vele kezdeni a meghallgatásokat.

Érvelése szerint nem a Bánki által benyújtott javaslat, hanem egy másik jegybanktörvény-módosítás tette lehetővé, hogy az MNB gazdasági társaságokat és alapítványokat hozzon létre.

A lap megjegyezte: már a jegybanktörvény 2013-as elfogadásakor bekerült a jogszabályba, hogy az MNB többségi tulajdonú gazdasági társaságot vagy alapítványt hozhat létre.

Hargitai többször utalt arra, hogy szerinte mással kellene kezdeni annak feltárását, kinek a kezdeményezésére teremtették meg az MNB-alapítványok működésének jogi feltételeit.

Nevet azonban Csőszi Attila bizottsági elnök felszólítására sem mondott.

Az én gondolataimból, aki ismer, tudja, hogy kire gondolok – fogalmazott.

Csőszi arra kérte, hogy ne „barkóbázzon”, és mondja ki, kiről beszél.

Hargitai erre sem nevezett meg senkit, viszont megismételte korábbi állítását, amely szerint a Bánki által kezdeményezett törvénymódosítás „üzemi baleset” volt.

A Mi Hazánk Orbán Viktor meghallgatásának lehetőségét firtatta Apáti István , a Mi Hazánk képviselője azt javasolta, hogy hallgassák meg az MNB felügyelőbizottságának valamennyi, az érintett időszakban hivatalban lévő tagját.

Konkrét nevek azonban nem hangzottak el, ezért erről nem született döntés.

Apáti arra is rákérdezett, hogy felmerült-e Orbán Viktor korábbi miniszterelnök meghallgatása.

Weigand István tiszás képviselő azt mondta: Orbán neve az első ülésen nem hangzott el, de senkit sem zárnak ki a meghallgatható személyek köréből.

Erről a később rendelkezésre álló információk alapján döntenek majd.

A testület a jövő héten csütörtökön ülésezik ismét.

Egyelőre nem derült ki, hogy Bánkit és Kósát már erre az alkalomra meg tudják-e hívni.

A bizottság arról is határozott, hogy szeptember 18-ai határidővel adatokat kér be az MNB-től, valamint a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítványtól.

Mindkét indítványt egyhangúlag, öt igen szavazattal fogadták el.

Ezeket az ügyeket vizsgálja a bizottság Az Országgyűlés május végén, a Tisza Párt kezdeményezésére állította fel a vizsgálóbizottságot.

Mint korábban megírtuk, a testület augusztus 26-án tartotta első ülését , amelyen elfogadta ügyrendjét és munkatervét.

A bizottság az MNB korábbi működése mellett az alapítványi vagyonkezelést, az Optima-csoport befektetéseit, valamint a jegybank ingatlanberuházásait és székházfelújításait is vizsgálja.

A feladatai közé tartozik annak megállapítása is, hogy az ügyben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terhelhet politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség.

A kecskeméti egyetemi alapítvány 2020–2021-ben 144 milliárd forintos állami támogatást kapott fejlesztésekre.

Ebből 127,5 milliárd forintért vásárolta meg az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. kötvényeit, az Állami Számvevőszék által kirívóan alacsonynak minősített, évi 2,5 százalékos kamatra.

Az ÁSZ szerint az alapítványt jelentős vagyonvesztés érhette, miközben a kötvényeket a felszólítás ellenére sem sikerült visszaváltani.

Az alapítvány ezzel szemben azt állította, hogy nem veszített a befektetésen .

Az ügyben hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárás is indult.

Friss hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt, tulajdonában álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben.

Kapcsolódó Vagyonvesztés miatt feljelentést tett az MNB Öt ingatlan kapcsán merült fel bűncselekmény gyanúja.

The post Őket hallgatná meg először az MNB-vizsgálóbizottság first appeared on 24.hu .