Szabadon lehet végre böngészni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján a kórházi fertőzések és járványok intézményi adatait.

Az Orbán-kormányok ugyan hosszú időn keresztül mindent megtettek a számok eltitkolásáért, végül a kormányváltás után, májusban kormányhatározat kötelezte az NNGYK-t, hogy tegye közzé az összegyűjtött adathalmazt.

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos előzetesen hangsúlyozta, hogy az adatok közzétételének elsődleges célja nem az, hogy az egyes intézményeket rangsorolják, hanem az, hogy a nyilvánosság következtében a kórházak megtegyék a jövőben a betegbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket, fejlesztéseket, ezzel csökkentsék a fertőzések gyakoriságát.

Túl azon, hogy az egyes betegek szempontjából létfontosságú, hogy a kórházi fertőzések és járványok száma csökkenjen, az egészségügyi ellátórendszernek is szüksége van a változásra, hiszen egy-egy kórházi fertőzés hatalmas anyagi és emberi erőforrás terhet ró az egyes egészségügyi intézményekre, így végső soron a teljes, országos ellátórendszerre is.

Becslések szerint a kórházi fertőzések elleni védekezés és az azokból eredő többlet terhek akár az éves egészségügyi kiadások jelentős részét is kitehetik, ami Magyarországon százmilliárd forintos nagyságrendet jelenthet.

A transzparencia kimondott célja tehát, hogy a jövőben javuljon a helyzet a kórházakban.

Már csak az a kérdés, hogy hogyan.

Lehoczky Péterrel, a Resysten Hungary egyik alapító tulajdonosával beszélgettünk.

A Resysten egy hazai vállalkozás, ami elsősorban környezeti higiénével foglalkozik, olyan bevonattal dolgoznak, ami számos területen alkalmazható, a tömegközlekedéstől az élelmiszeriparon át az irodaházakig.

És igen, az egészségügyben is.

Hogyan léptek be a piacra? 2014-ben ketten alapítottuk a céget.

Pintér János kollégámmal egy termék fejlesztésével kezdtük, amit a szegedi laboratóriumunkban állítunk elő, ez az a bevonat, ami megakadályozza, hogy bármely kezelt felületen kórokozók tapadjanak meg.

Mára - köszönhetően a Columbus Alap által nyújtott tőkének - már külföldön is terjeszkedünk, Romániától Angliáig, Csehországtól a Fülöp-szigetekig, és nyitunk Amerikai felé is, illetve más termékeket is kifejlesztettünk.

De összességében ez egy magyar cég, ami folyamatosan bővül, és aminek vannak már külföldi lábai is.

Meglepték a frissen megjelent kórházi fertőzéses adatok?

Minket nem leptek meg.

Nagyon haladó gondolkodásra vall, hogy egyáltalán nyilvánosságra hozzák őket, hiszen sok országban nincs ilyen transzparencia.

És bár jelenleg csak egy részét látjuk még csak az adatoknak, de már azokból is jól látszik, ami egyébként globálisan is kirajzolódik, és amit eddig is sejtettünk idehaza, hogy nálunk is probléma van ezen a területen.

Az alapján, amit egyelőre látunk, lehet már következtetni arra, hogy mik a kritikus pontok?

És nyilván ezt most már a minisztérium is látja és feltérképezi.

Azok, akik a szakmában dolgoznak, egyébként is tudják, hogy nagyon sok területen lehet azért tenni, hogy jobbak legyenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéses mutatók.

Nagyon sok függ attól, hogy ténylegesen hány infektológust tud allokálni egy adott kórház, mekkora a higiénés osztály, tehát hogy hány ember foglalkozik azzal, hogy betartsák a szabályokat.

Minél nagyobb ez a szám, annál jobbak a mutatók.

Tehát a ráköltött pénz, meg a belerakott erőforrás meghozza a javulást.

A másik fontos szempont az időbeli detektáció.

Minél hamarabb jöjjenek rá, hogy milyen kórokozó jelent meg az adott kórházban, annak milyen törzse, és az mire rezisztens, annál hamarabb lehet fellépni ellene.

Ehhez viszont megfelelő eszközparkra van szükség.

És nyilván nem mindegy, hogy hogyan védekezünk ellenük.

Mit tudunk arról, hogyan alakulnak ki fertőzések vagy járványok a kórházakban?

Ez egy sokrétű probléma.

Egyrészt vannak a véráramfertőzések vagy a műtétek közben-után bekövetkező fertőzések.

És vannak azok, amik egyszerűen attól terjednek a felületeken, hogy azokhoz az emberek hozzáérnek.

Tehát ha mondjuk van egy fertőzött páciens, aki használt egy ágyat, majd később kiengedték, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel az utána következő páciens is el fogja kapni ugyanazt a fertőzést. 10 éve egyébként még azt mondták volna a higiénikusok, hogy ez nincs így, de ma már tudjuk, hogy az ilyen felületeken terjed tovább a fertőzések 60-80 százaléka.

Kesztyűről a lámpa kapcsolójára, onnan a vízcsapra, onnan a következő betegre, és így tovább.

És hát sajnos sebről sebre is át tudják vinni az ápolók.

Erre mondanám én azt, hogy ha áthúzzák az ágyneműt, akkor ilyen azért csak nem történik.

De ez nem így működik sajnos.

Sőt, mondok mást: vannak olyan kórokozók, amik valószínűleg már a '90-es évek óta ott vannak az épületekben.

Nem tudom elképzelni, hogy lehet ez.

Azért, mert nem lehet őket kiirtani.

Akár a vízvezeték-rendszerben, egyéb felületeken át tudják vészelni az évtizedeket.

Jó, de akkor mennyire van kapacitása az egyes intézményeknek arra, hogy kontrollálják a kialakult helyzetet?

A kórházakban egész pontosan tudja a higiénés osztály, hogy mi történik, amennyiben az osztályos orvosok és nővérek az információkat megosztják velük.

És belőlük, infektológusokból van elég?

Nagyon kevesen vannak Magyarországon.

Jóval többre lenne szükség.

Mi van akkor, ha tudjuk, mi a helyzet egy kórházban?

Egy kis hipó mindent megold?

A hipót még mindig szeretik, mert az legalább büdös.

Persze, onnan tudom, hogy fel van mosva.

De ettől még nem igaz, hogy ha hipószag van, akkor teljes a tisztaság.

Van olyan gyors hatású fertőtlenítőszer, ami ha jól használják, elpusztítja a kórokozókat.

De ha nem várják meg a behatási időt, hanem ráfújják a felületre és egyből letörlik, mert mondjuk a takarítónak sietnie kell, akkor ez a szer nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.

Akkor sem, ha literszám locsolják őket?

Ha többet és sűrűbben fertőtlenítenek, az plusz erőforrást igényel.

De például az általunk kínált tartós bevonattal két fertőtlenítés, két takarítás között is higiénikusan lehet tartani a környezetet.

Mi olyan bevonatot kínálunk, ami ha egyszer felkerül a felületre egy szórástechnológiai eljárással, akkor ott van, folyamatosan működik, ellentétben a hagyományos fertőtlenítőszerekkel.

Amivel egyébként az olyan hibákat is ki lehet küszöbölni, mint mondjuk egy túl gyors takarítás vagy egy ki nem cserélt törlőrongy, ami vinné tovább a baktériumokat.

Így lehet nagyobb hatékonyságot elérni.

Magyarországon jelenleg van 7-8 olyan intézmény, ahol vagy már korábban használtuk ezt a technológiát, vagy többször is visszahívtak már minket, vagy jelenleg is dolgozunk.

Ilyen például a Szent Damján Görögkatolikus Kórház, régi nevén Felső-Szabolcsi Kórház.

Náluk például az adatok alapján a krónikus belgyógyászati osztályon 60 százalékkal csökkent a Clostridioides difficile- (CDI)-fertőzések aránya, csökkent a halálozások száma, három helyett egy lokális járvány tört ki mindössze, miután elvégeztük a kezelést.

Ezek hiteles, validált adatok.

És van járulékos hasznuk még: kevesebb antibiotikumot kellett felhasználni, kevesebb volt a betegek bent töltött ideje, egyszóval tételesen kevesebb költséggel lehetett üzemeltetni a kórházat is.

Akkor miért csak néhány hazai kórház alkalmazza ezt a megoldást?

Mert nem jutottunk egyszerűen ennél tovább az elmúlt 12 évben, amióta elkezdtünk ezzel foglalkozni.

Nem tudtunk érdemben beszélni döntéshozókkal, kormányzati szereplőkkel.

Azokban a kórházakban, akik ettől függetlenül megbíztak minket (ilyen volt például a bajai Szent Rókus vagy az egri Markhot Ferenc Kórház), elsősorban a kórház vezetőségének személyes nyitottsága segítette az együttműködést.

De egy idő után annyira központosított lett a rendszer, hogy a kórházak maguktól nem költhettek már semmire, mi pedig már nem tudtunk velük érdemben tárgyalni.

Bízunk benne, hogy ez meg fog változni.

Van jele annak, hogy az új kormány erre nyitott lenne?

Idén júliusban nyertük el a Nemzeti Dialízis Központ országos hálózatának teljes felületkezelését, amely az OKFŐ jóváhagyásával történt.

Illetve létrehoztuk a Fodor József Programot , ami kifejezetten a kórházaknak szól, és az új egészségügyi kormányzatot szólítja meg, hogy felvázoljunk egy hatékony megoldási lehetőséget, amely azonnali eredményt hozhat.

Ebben leírtuk azt is, hogy tartanánk logikusnak a bevezetését ennek a kórházi infekciókontrollt támogató programnak.

De ehhez kell egy központi akarat is, hogy mondjuk akkor 8-10 kórházban tesztjelleggel bevezetik, és aztán az eredmények alapján döntenek arról, hogy az egészségügyi intézményekben alkalmazzák-e rendszerszinten.

Mondjuk az sem mindegy, hogy a szűkös keretből mennyit kell erre fordítani.

Ha a kórházi fertőzéseknek csak 1 százalékát meg tudjuk előzni, márpedig ennél jóval jobbak a mutatók, akkor már megtérül a ráfordított összeg.

Egy kórházon belül hol lehet használni ezt a technológiát?

Mindenhol lehet, de van, ahol különösen érdemes.

Ilyenek a gyakran megérintett felületek, a bejárati ajtótól a várótermi székeken át a gyógyszer előkészítő pultig minden gyakran megérintett felület ide tartozik.

És ezen felül vannak még területek, mondjuk az intenzív osztályon, a sürgősségin, a műtő blokkokban, ahol ennél is szélesebb körben szoktunk dolgozni, és akár a falak, mennyezetek, padozat is része lehet a kezelésnek.

De például a Brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) független laboratóriumi teszteredmények alapján az orvosi eszközökön használja a Resysten bevonatot több kórházában is.

Mennyi ideig tart a hatása?

Tény, hogy egy idő után lekopik a bevonat.

De mi vagyunk talán a világon az egyetlenek, akik a hatékonyságra egy éves garanciát vállalunk szerződésben, és mindig mérünk is, ellenőrizzük, hogy megfelelő munkát végeztünk-e.

Egyáltalán hogy kell ezt elképzelni?

Hogyan lehet egy teljes kórházat ezzel a módszerrel kezelni?

Egy élelmiszerüzemben nagyon gyorsan tudunk dolgozni, amikor leállás van, megcsináljuk.

Irodákban éjszaka simán meg lehet csinálni, amikor senki sincs bent.

Most fejeztük be a MÁV összes Stadler Flirt és Stadler Kiss vonatát.

Ezeken takarítás után végigmentünk.

Egy kórház ebből a szempontból nyilvánvalóan bonyolultabb, hiszen míg mondjuk egy rendelőben tudunk műszak után dolgozni, egy műtő is üres időnként, de a betegszobák esetében már kell logisztikázni.

De mindent meg lehet oldani, csak talán egy kicsit hosszabb idő alatt.

Hol máshol érdemes még ezzel a módszerrel kezelni a felületeket?

Igazából bárhol, ahol sok ember megfordul.

Dolgozunk nagy irodaházakban, és hotelektől a fürdőkig sok helyen, még ipari konyhákban is, sőt, volt, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága alá tartozó intézményekbe, például idősek otthonába is hívtak minket.

És mik a tapasztalatok?

Egy külföldi nagyvállalat hazai telephelyéről például kaptunk olyan visszajelzést, hogy amióta bevezették ezt a technológiát, csökkent a kivett betegszabadságok száma.

Annyival, hogy igazából már a 6-7.

Hónapban megtérült a befektetésük , annyival kevesebben estek ki a munkából.

És máshonnan is kaptunk már ilyen visszajelzést. ]]>