Hát, így vagyunk.

Kiszáradt a Tarna.

Az a Tarna, amelyik régiónk egyik legfontosabb vízfolyása – közölte bejegyzésében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

A tájékoztatás szerint immár második alkalommal történik ez meg az elmúlt 5 évben.

Mint írják, a mederben a néhány természetes medencén kívül csak ott van még némi víz, ahol az árvízi védekezés érdekében elbontott hódgátak megmaradt torzói még egy-egy pocsolyát őriznek.

Ezen a néhány liter vízen osztozik a Tarna élővilága és a térség vadállománya.

A drámai hangvételű bejegyzésben kiemelik: némi földterület és néhány rossz helyre épült ingatlan védelme érdekében amputáltuk a vízfolyásokat az árterüktől, hogy az egyéni érdek felülírja a társadalmi érdeket.

A műtét sikerült, de a beteg meghalt.

Inkább félünk az árvíz lehetőségétől, mint az ökológiai, humán és gazdasági katasztrófát okozó biztos kiszáradástól.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalása szerint probléma nem helyi, hanem országos szintű. „Kis és közepes méretű vízfolyásainknak ma már legalább az egyharmada időszakos jellegű, vagyis az év egy (hosszabb-rövidebb) szakaszában kiszárad.

Sőt, egyes években akár a kisvízfolyások kétharmada is, miközben néhány éve az időszakos kiszáradás a patakoknak még csupán az egy tizedét érintette” – írják.

Ez a növekedés szerintük már önmagában is jelzi a helyzet súlyosságát, azonban a kiszáradás ideje és a szárazság hossza is fontos információ.

Szakirodalmi adatok alapján az olyan közepes méretű vízfolyás esetében, mint a Tarna, a kiszáradás kezdete hetekkel, hónapokkal korábbra tolódhat, a mederszárazság időtartama pedig egy-két hétről akár kettő-négy hónapra, s akár fél évre is növekedhet.

Drámai a helyzet A közlemény szerint a felszíni vízfolyások által szállított vízmennyiség több mint fele (világviszonylatban 59±7 százalék) felszín alatti vizekből származik.

Patakjaink, folyóink kiszáradása azt is jelzi, hogy vészesen megcsappantak felszín alatti vízkészleteink.

A magyarországi települések ivóvízellátásának körülbelül 95 százaléka származik felszín alatti vizekből – parti szűrésű vizekből, rétegvizekből, vagy karsztvizekből, amelyeknek a pótlódási ideje igen eltérő.

Míg a parti szűrésű vizek pótlódása napokban, hetekben, addig a talajvizek pótlódása hónapokban, években mérhető, a karsztvizek stabil pótlódása akár évtizedeket is igénybe vehet.

Törekednünk kell tehát a csapadékvizek helyben tartására azok elvezetése helyett, és újra meg kell találnunk a víz helyét a természetben, írták.

Ez nem csupán egy zöld cél, ez mindannyiunk közös érdeke, különben mi is a Tarna sorsára jutunk.

Érdekesség, hogy 2022-ben a rendőrség is vizsgálni kezdte , hogy miért apadt el a Tarna patak vize, miután egy aldebrői borászat saját ültetvényeinek öntözésére szivattyúzta ki a vizet.

Miután egy csapat önmaga döntött úgy, hogy felkutatja a vízhiány okát, kiderült, hogy a patak felsőbb szakaszán még van víz a mederben, ezért az aldebrői részen alaposabban körülnéztek.

Ekkor találtak rá egy illegális duzzasztógátra, amelyhez nagy teljesítményű szivattyút is kiépítettek.

Az egyik szemtanú akkor arról mesélt a 24.hu-nak, hogy a gáthoz érkezve azt látták, hogy a patakban lejjebb alig maradt víz, a szőlőbirtok ültetvénye viszont a kánikulában is tocsogott a sártól.

Kapcsolódó A rendőrség helyszínelt a Tarna vizét kiszivattyúzó borászatnál Az egri polgármester a pincészet termékeinek bojkottjára szólított fel, a helyi Fidesz-frakció vezetője szerint mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

The post "A műtét sikerült, de a beteg meghalt" - indulatos bejegyzést közölt a Bükki Nemzeti Park first appeared on 24.hu .