Most először egy kettős szupernóva-robbanás maradványaira bukkantak csillagászok, amik egymáshoz képest kozmikus időskálán egy szempillantásra következtek be egy kettőscsillag-rendszerben – írta meg kedden a Reuters.

A Földtől 6000 fényévre, az Ikrek csillagképben található kettős rendszer egykor két hatalmas csillagnak adott otthont.

Az egyik szupernóva-maradvány Medúza-ködként (IC 443) ismert, ami azután keletkezhetett, hogy a kettős egyik, Napunknál 25-35-ször nehezebb tagja felrobbant. „Ennek a rendszernek a vizsgálata egy ritka lehetőséget biztosít egy masszív kettőscsillag-rendszer teljes evolúciós történetének rekonstruálására, a két nagy tömegű csillag születésétől, egymással történő kölcsönhatásukon és a szupernóva-robbanásaikon át az általuk hátrahagyott maradványokig” – mondta a hírügynökségnek Miltiadis Michailidis, a Stanford Egyetem posztdokja és a Nature Communicationsben kedden megjelent tanulmány egyik szerzője.

A kutatók az amerikai űrügynökség (NASA) Fermi gamma-sugár űrtávcső mérései segítségével a Medúza-köd mellett egy további, G189.6+3.3 jelű szupernóva-maradvány jelenlétére találtak bizonyítékot, ami rádió- és röntgen tartományban jóval fényesebb, mint látható fényben.

A kutatók szerint a most szupernóva-maradványként azonosított ködöt létrehozó, 30-40 naptömegű csillag robbanása következett be először.

Ez destabilizálta a kettős rendszert, majd 20-110 ezer évvel később a másik, a Medúza-ködöt létrehozó csillag is felrobbant.

Mire az első szupernóva lezajlott, a másik csillag már közel lehetett élete végéhez, mondta Michailidis, így nem világos, hogy az első robbanás váltotta-e ki a másodikat. „Bár a nagy tömegű csillagok többsége kettős rendszerekben születik, még nem azonosítottak olyan párost, ahol mindkét csillag szupernóvaként felrobbant és megfigyelhető maradványt hagyott hátra” – mondta. ]]>