Egy, a gazdasági kilátásokat firtató konferencia kapcsán éppen tegnap közölt a Magyar Nemzet részletes elemzést arról, milyen jelentősége van a bizalmi indexeknek.

Leegyszerűsítve az összefüggéseket: minél rosszabbnak látják a helyzetet a gazdaság szereplői, annál nehezebben mehetnek előre az ország ügyei, s minél rosszabbnak látja a társadalom a saját kilátásait, annál rosszabb lehet a kormány megítélése.

Az pedig nem is lehet kérdés, hogy előbbiért, vagyis a gazdaság állapotáért is az aktuális kormány a felelős.

Pofon, vagy valami más?

Az augusztus ebből a szempontból nem sikerült jól a Tiszának: három mérvadónak nevezhető bizalmi index is visszaesést mutatott, ráadásul úgy, hogy azelőtt kiemelkedő értékeket mértek.

Vagyis Magyar Péter kormányában egyszerre bízott a gazdaság és a társadalom, mégpedig nagyon, augusztusra azonban megérkezett a kijózanító pofon.

Annak eldöntésében, hogy valóban pofon volt-e, vagy csak kilengés, elbizonytalanodás, visszahőkölés, segíthetnek például a frissebb bizalmi felmérések – az egyik csütörtökön meg is jelent.

A GKI – amely augusztusban szintén visszaesést mért – közzétette adatait, amelyek mindenképpen megérnek némi részletezést.

A GKI szeptemberi felmérése szerint az augusztusi visszaesés után az index 1 ponttal emelkedett – állt a sajtóközleményben, amely megjegyezte egyebek mellett, hogy az üzleti hangulat enyhén javult, a fogyasztói kilátások lényegében nem változtak.

De lássuk a részleteket, az ördög ugyanis ez ügyben azokban rejlik!

Mit gondolnak a fogyasztók?

A GKI fogyasztói bizalmi indexe szeptemberben nem változott augusztushoz képest, csakhogy itt különböző részmutatók vannak.

Az elmúlt egy évi pénzügyi helyzet értékelése 5 ponttal nőtt, vagyis a mögöttünk hagyott időszak, amelyet nagyobb részt az Orbán-kormány intézkedései határoztak meg, megítélése javult.

A következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi várakozás eközben alig változott.

Ezzel szemben a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése 4 ponttal, az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének megítélése pedig 1 ponttal csökkent.

Utóbbiak már főként a Tisza-kormányon kérhetők számon.

S mit a gazdaság?

Lássuk a gazdaság helyzetét!

Az ősz elején a GKI szerint az ipar az egyetlen ágazat, ahol a bizalmi index emelkedett, mégpedig 3 ponttal, ugyanakkor az építőipari index 1, a kereskedelmi 2, az üzleti szolgáltatói 3 ponttal mérséklődött.

A foglalkoztatási indikátor eközben kissé emelkedett, de nézzük, hogy ez mit jelent.

A bővítést tervezők aránya 7-ről 8 százalékra nőtt, a csökkentést tervezőké 13-ról 12 százalékra csökkent.

Bár javulás látszik tehát, de továbbra is több vállalkozás tervez elbocsátást, mint felvételt.

Ráadásul mind a négy ágazatban a létszám csökkentését tervezők vannak többségben – különösen igaz ez az építőiparra.

És jönnek az áremelkedések A GKI az árak ügyében is vizsgálódott.

Eszerint a következő három hónapban a cégek 18 százaléka tervez áremelést, 8 százalékuk árcsökkentést – szemben az augusztusi 16, illetve 7 százalékkal.

Azaz egyre több helyen jöhet áremelkedés.

A részletek ismertetés után a GKI-nál úgy összegeztek: mivel az index szeptemberben nem esett tovább, a nyári megtorpanásból nem következik tartós romlás.

A cég szerint tehát nem pofonról van szó, a többit meglátjuk a következő hónapban.