Dorottya, miért most vállalt egy könyvet, amelyben visszatekint az életére?

Rövid időn belül három kiadó is megkeresett.

Kettőnek nemet mondtam, a Corvina felkérésénél viszont úgy éreztem, ennek a könyvnek most meg kell születnie.

Azt szerettem volna, hogy Nyáry Krisztián írja, bár korábban nem ismertük egymást.

Volt valamilyen célja a könyvvel?

Például igazságot szolgáltatni az édesanyjának?

Igen, anyámnak is szerettem volna valamiféle igazságot szolgáltatni, ami korábban is sokszor eszembe jutott.

Bartis Attila A nyugalom című regényéből színdarab és film is született, mindkettőben én játszhattam Weér Rebekát, az idősödő színésznőt.

Mindkét alkalommal úgy éreztem, ezzel valamit anyámért is teszek.

A szakma nagy része tudta, hogy ártatlan.

Sokan rettenetes veszteségnek tartották, hogy egy ilyen tehetséges ember pályáját már a kezdetén derékba törték.

És a családom történetére is kíváncsi voltam.

Emiatt mentem el családfakutatóhoz és a Történeti Hivatalhoz is, hogy kikérjem a szüleimre és a magamra vonatkozó iratokat.

Leginkább az érdekelt, hogy az apai nagyapám halála után az apukám miért maradt hatévesen egyedül.

A sváb és a zsidó család sem fogadta el a szülei házasságát, és azt, hogy a nagymamám felvette a férje keresztény vallását.

Az édesanyja ideg-összeroppanást kapott, apukám pedig két évre árvaházba került.

Erre kerestem a választ, bár végül nem kaptam meg.

Ez a cikk eredetileg a Nők Lapja nyomtatott magazinjában jelent meg, és most a 24 Extra kínálatában is olvasható.

A Nők Lapja a női nézőpontoknak és a sokféle élettapasztalatnak ad teret: személyes történetekkel, elmélyült interjúkkal és hiteles riportokkal segít megérteni önmagunkat és a körülöttünk változó világot.

Kultúráról, kapcsolatokról, egészségről és társadalmi kérdésekről írunk kíváncsian, érzékenyen, közérthetően.

Hiszünk a jó történetek erejében és abban, hogy egymás megismerése közelebb visz a saját válaszainkhoz is.

Nők Lapja – történetek, amelyek összekötnek: noklapja.hu Elmondaná, miért hurcolták meg az édesanyját?

Anyám 1943-ban kezdte a színművészeti akadémiát, aminek akkor Kiss Ferenc volt az igazgatója, aki a nyilas párt tagja volt.

Az oroszok már részben bent voltak, a németek pedig még nem vonultak ki teljesen, amikor darutollas csendőrök néhány napos munkaszolgálatra vittek diákokat.

Végignézték a növendékek listáját.

Anyám az akadémia előtt kereskedelmi iskolába járt, ahol gyors- és gépírást tanult.

The post Udvaros Dorottya: Kavarog bennem, hogy mit jelent egyáltalán az, hogy én megbocsátok az anyámnak first appeared on 24.hu .