Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság felállítását, a nyitottaktak.hu oldal azonnali leállítását és a történtek politikai felelősének megnevezését követeli a Fidesz.

Szentkirályi Alexandra országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy a közzétett állambiztonsági adatokkal ártatlan embereket kevert ügynökgyanúba, miközben politikai nyomást gyakorolt a levéltár munkatársaira.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli botrány politikai felelőseinek megnevezését követelte Szentkirályi Alexandra, a Fidesz országgyűlési képviselője a párt parlamenti frakciójának sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint a Tisza-kormány súlyos hibát követett el azzal, hogy a nyilvánosságra hozott állambiztonsági adatok alapján olyan személyek is ügynökgyanúba kerülhettek, akik valójában a kommunista diktatúra áldozatai voltak.

Szentkirályi úgy fogalmazott, hogy a történtek nem egyszerű szakmai tévedésnek, hanem súlyos politikai és erkölcsi vétségnek tekinthetők.

Nem egy hiba történt, hanem egy súlyos bűn.

Ugyanis összemosták az áldozatokat a bűnösökkel – jelentette ki.

A képviselő szerint Lezsák Sándor mellett számos olyan személy neve is előkerült, akit a kommunista állambiztonság annak idején megfigyelt, megfenyegetett vagy megzsarolt, most azonban a közzétett adatok miatt az egykori hálózati személyek közé sorolhatnak.

Állítása szerint legalább 160 embert érinthet a probléma.

Szentkirályi hangsúlyozta, hogy az érintettek és családtagjaik számára a történtek súlyos sérelmet jelenthetnek, különösen akkor, ha az egykori megfigyeltek már nem élnek, és nem tudják tisztázni a szerepüket.

Ki vállalja a politikai felelősséget?

A fideszes politikus szerint a nyilvánosságra hozatal körülményeinek tisztázása érdekében meg kell vizsgálni, milyen politikai elvárások fogalmazódtak meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársaival szemben.

Szentkirályi a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének közleményérehivatkozott, amely szerint a nyilvánosságra hozatalt politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében gyorsították fel.

Én nagyon szeretném tudni, hogy ki adta ezt a politikai utasítást, és ki vállalja ezért a politikai felelősséget – fogalmazott.

A képviselő szerint az ügy súlyosságát az is mutatja, hogy a levéltár főigazgatójának beszámolója alapján az intézmény október 5-én kapott meg egy előzetesen nem várt mennyiségű és rendszerezésű adathalmazt, amelyet november 4-ig kellett feldolgoznia.

Szentkirályi úgy vélekedett, hogy egy hónap nem lehetett elegendő egy ilyen jelentőségű munka megfelelő elvégzésére.

A politikus sürgette, hogy tisztázzák, ki határozta meg a november 4-i határidőt, és milyen szerepe volt ebben a kormányzati döntéshozóknak.

Parlamenti vizsgálóbizottságot követel a Fidesz Szentkirályi Alexandra bejelentette, hogy pártja parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményei miatt.

Elmondása szerint korábban az általa vezetett parlamenti művelődési bizottságban is kezdeményezte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójának meghallgatását, ám a Tisza képviselői leszavazták a javaslatot.

A politikus azt is kifogásolta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hasonló tárgyú ülése a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt meghiúsult.

Szentkirályi szerint ellentmondásos, hogy Magyar Péter miniszterelnök azzal érvel, hogy a levéltár az Országgyűlés felügyelete alatt működik, miközben a Tisza képviselői nem támogatják a főigazgató parlamenti bizottság előtti meghallgatását.

A FIDESZ AZT KÖVETELI, HOGY A KORMÁNY NEVEZZE MEG AZ ÜGY POLITIKAI FELELŐSÉT, ÉS AZONNAL ÁLLÍTSA LE AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI ADATOKAT KÖZZÉTEVŐ HONLAPOT.

Szentkirályi Tarr Zoltán és Ruff Bálint menesztését is felvetette arra az esetre, ha a kormány nem nevezi meg a történtekért felelős személyt.

A parlamenti vizsgálóbizottság felállításának időpontjáról egy újságírói kérdésre azt mondta, hogy azt a lehető leghamarabb szeretnék elérni, ehhez azonban a Tisza képviselőinek támogatására is szükség van.

A politikus nem kívánta előre megjósolni a kormánypárt döntését, de a két korábbi bizottsági kezdeményezés elutasítása alapján kétségeinek adott hangot.

KÉRDÉSRE VÁLASZOLVA SZENTKIRÁLYI ARRÓL IS BESZÉLT, HOGY AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI ADATOK KÖZZÉTÉTELE MIATT SÉRELMET SZENVEDETT SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDTAGJAIK SZÁMÁRA JÓVÁTÉTELRE LEHET SZÜKSÉG.

Ennek pontos formájáról szerinte a kormánynak kell nyilatkoznia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges anyagi vagy jogi jóvátétel nem helyettesítheti a politikai felelősség megállapítását.

A képviselő szerint az ügy túlmutat a közvetlenül érintetteken, mert a kommunista diktatúra múltjának feldolgozását is megnehezítheti, ha a nyilvánosság nem tud különbséget tenni a rendszer áldozatai és az állambiztonsági hálózat tényleges közreműködői között.

Szentkirályi úgy vélekedett, hogy a Tisza-kormány az akták közzétételével a társadalmi megosztottságot is fokozta. „Terelés” és „politikai bosszú” A sajtótájékoztatón Szentkirályi Alexandra az ügynökakták ügyét a korábbi kormányzati szereplőkkel szemben indított büntetőeljárásokkal is összekapcsolta.

A POLITIKUS SZERINT A TISZA-KORMÁNY RENDSZERESEN LÁTVÁNYOS HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKKEL PRÓBÁLJA ELTERELNI A FIGYELMET A SZÁMÁRA KELLEMETLEN GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL. „Ez nem elszámoltatás, hanem egész egyszerűen politikai bosszú és leszámolás” – jelentette ki.

Szentkirályi példaként Bús Balázs, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika ügyét említette, valamint a volt miniszterelnök testvérének előállítására is utalt.

Állítása szerint a hatósági intézkedések időzítése összefüggésbe hozható a benzinárak emelkedésével, a katás vállalkozókat érintő adóváltozásokkal, az Otthon Start Program megszüntetésével és a költségvetési tervezet körüli vitákkal.

A politikus kifogásolta az őrizetbe vett személyekkel szemben alkalmazott kényszerintézkedéseket, különösen a bilincselést, a vezetőszár használatát és a fegyveres rendőri kíséretet.

Szerinte ezek az intézkedések aránytalanok, és a politikai ellenfelek nyilvános megalázását szolgálják.

Szentkirályi a büntetőeljárások érintettjeit „politikai foglyoknak” nevezte, és úgy vélekedett, hogy a kormány a jogállami elszámoltatás helyett „politikai leszámolást” folytat,- írta meg az Index.