Több mint 100 rendőr sérült meg, miközben a tömegek üzleteket fosztogattak és összecsaptak a biztonsági erőkkel a Gen Z-tüntetéseket követően.

A szombat éjszaka Frankfurtban, a Gen Z-tüntetéseket követően pusztító zavargások résztvevői többségükben migrációs hátterűek voltak – jelentette ki Roman Poseck, a német Hessen tartomány belügyminisztere.

A hatóságok vasárnap közölték, hogy 54 embert vettek őrizetbe, miután a tömegek üzleteket fosztogattak Németország pénzügyi központjában, és palackokkal, kövekkel, valamint gyújtóeszközökkel támadtak a rendőrökre.

Több mint 100 rendőr megsérült, 17 üzletben keletkezett kár, ezek közül ötöt ki is fosztottak.

This is multicultural Germany, Frankfurt right now.

Mob smashes several store, loots sneakers and runs through the streets with stolen boxes.

This is not a protest.

This is pure criminality. https://t.co/sTk8WsNWbB — RadioGenoa (@RadioGenoa) October 31, 2026 A vasárnapi sajtótájékoztatón Poseck elmondta, hogy „megdöbbentette” az erőszak mértéke.

Hozzátette, hogy a rendőröknek 1000–1500 zavargóval kellett szembenézniük.

Az őrizetbe vett személyek 13 és 29 év közöttiek voltak.

Többségük német állampolgár. „Frankfurtban a baloldali szélsőségesek és az erőszakra hajlamos fiatalok részvételével rendkívüli erőszakhullám tört ki, akiknek többsége migrációs hátterű” – mondta a miniszter. „Az elkövetők csoportját túlnyomórészt migrációs hátterű emberek alkották.

Ezzel a ténnyel is foglalkoznunk kell.

Nem lehetnek hamis tabuk ebben a kérdésben.” Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter szintén azzal vádolta az erőszakos baloldali csoportokat és a migráns közösségekből érkező rendbontókat, hogy eltérítették az eredetileg békés demonstrációkat – írta a Bild. „A zavargókat és a fosztogatókat azonosítani fogják, és felelősségre vonják” – jelentette ki.

A bevándorlás és a bűnözés régóta vitatott kérdések Németországban, ahol az utóbbi időben az emberek egyre elégedetlenebbek a megélhetési költségek emelkedésével és Friedrich Merz német kancellár teljesítményével is.

A berlini bevándorláspolitikával szembeni elégedetlenség hozzájárult az Alternatíva Németországért (AfD) párt sikeréhez, amely a Bundestag második legnagyobb pártja.

A párt szeptemberben első helyen végzett a szász-anhalti és a mecklenburg–elő-pomerániai tartományi választásokon, ezzel első alkalommal aratott győzelmet ebben a két tartományban.

A Forsa októberi közvélemény-kutatása szerint a németek 87 százaléka elégedetlen Merz munkájával, míg mindössze 11 százalékuk elégedett vele.

A felmérés azt is kimutatta, hogy saját pártszövetségének, a CDU/CSU-nak a támogatóit is megosztja a kancellár vezetése: 61 százalékuk elégedetlen vele.

A frankfurti zavargások egy szélesebb európai tiltakozási hullám idején történtek, amelynek hátterében a növekvő megélhetési költségek, a lakáshiány és a közszolgáltatások romló színvonala áll.

Franciaországban a kormányzati intézkedések ellen tiltakozók csaptak össze a rendőrökkel Párizsban, míg Spanyolországban és Olaszországban szintén tüntetéseket tartottak a lakhatási költségek, az alacsony bérek és a gazdasági nehézségek miatt.