Magyarországon a tudományos területeken dolgozók mindössze 30-35 százaléka nő (ezzel Európa sereghajtói vagyunk), holott, ahogy arról mostanában több adásban is szó volt, kijelenthetjük, hogy a társadalomnak a fele az.

Nemcsak a tudományban van viszonylag kevés nő, hanem a STEM-területről (science, technology, engineering, mathematics) is hiányoznak.

Azt sem jelenthetjük ki, hogy egyes tudományos területeken a nők felülreprezentáltak lennének: ugyan a társadalom- és bölcsészettudományi területeken többen vannak, magasabb pozíciókat és jobb (és így jobban fizető) státuszokat általában itt is a férfiak harcolnak ki.

Ebben az adásban ennek a jelenségnek az okairól, az akadályokról, az üvegplafonról meg persze a társadalmi nyomásokról is szó esik.

Koltai Júlia szociológussal beszélgetünk, aki kutatóprofesszor a Társadalomtudományi Kutatóintézetben és habilitált egyetemi docens az ELTÉ-n és kutatási területei közé tartoznak a társadalmi egyenlőtlenségek a digitális adatok tükrében, továbbá vizsgálja a COVID társadalmi hatásait is.

Az ő vezetésével valósult meg tavaly az első széleskörű magyarországi kutatói felmérés, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája kezdeményezett.

Bővebben: 1:00 - Az adás szava a mindegy 2:00 - Hol vannak a nők a tudományból? 3:00 - Mutatunk is egyet, aki kitart a tudományban! 4:30 - Egy jó nulladik kérdés!

Julit mi tartja a pályán? 7:00 - A harmincasok között még a kutatók fele nő, 60 éves kor fölött viszont elfogynak. 8:44 - Az akadémikusok között több a László, mint a nő – és ez nem vicc! 10:00 - A nők fele érezte már, hogy érte hátrány a tudományos életben azért, mert nő. 11:14 - Egy sor olyan diszkriminációs ok létezik, aminek semmi köze nincs az anyasághoz. 13:20 - A tudományterületek között is van jellemzően különbség. 14:56 - A tökéletesség csapdája is a nőket szorítja hátrányba. 18:12 - Ha nincsenek jó role-modellek a nők előtt, nagyon nehezen indulnak el nők a tudományos pályán. 20:30 - Külön eseményt kell szervezni, hogy megmutassuk, hogy vannak nők, akik ugyanúgy kiválóan művelik a tudományt. 27:34 - Vagy nő vagy, vagy anya? 29:54 - Van már olyan ösztöndíj, ami a kisgyerekes kutatónők visszatérését támogatja, de ez is olyan kezdeményezés, ami elsősorban az anyaságból fakadó hátrányokat kompenzálja. 32:00 - Hiába van bértábla, ha egy csomó jövedelmi kiegészítés nem érhető el a nőknek a rendszerhibák miatt. 35:18 - A nők kevésbé mernek pályázni, de ha beadják, akkor sikeresebbek. 42:12 - Magának az AI-nak a terjedése is kiélezi a társadalmi egyenlőtlenségeket. 50:40 - Jó tanács: ismerjük meg kicsit jobban, hogy is működik körülöttünk az AI, meg ez a rengeteg algoritmus. 1:01:18 - Na jó, akkor mivel lehet megtartani a nőket a tudományos pályán?

Gyűjtöttünk némi olvasnivalót is: Női kutatók számáról Rendszerszintű korlátok, amik ellen akár kvótákkal is lehetne küzdeni a tudományban Hány nő kapott eddig Nobel-díjat?

Van, ahová be sem tudnak lépni a nők Van, ahol küzd a tudományos élet az egyenlőségért Kende Annával készült interjú arról, hogy 2022-ben miért mondott le az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról A Nobel-díjas női kutató , akinek korábban még a Wikipedia-oldalát is törölték Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is.

Korábbi adásaink itt találhatók .

Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk. (Illusztráció: Kiss Bence/444) ]]>