Európában a világon elsőként, 2024-ben fogadták el a mesterséges intelligencia szabályozását célzó törvénycsomagját, ismertebb nevén az AI Actet .

Ennek rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba – az utolsó lépcsőfok például 2028-ban –, és bár volt azóta néhány apróbb módosítás és csúszás, az átlag felhasználók számára legfontosabb dátum egyértelműen augusztus 2-a volt: ekkor lépett hatályba az úgynevezett átláthatósági kötelezettségek nagy része.

Az új átláthatósági kötelezettségek az Európai Bizottság közlése szerint segítenek az embereknek felismerni, mikor lépnek interakcióba mesterséges intelligenciával, vagy mikor vannak kitéve mesterséges intelligencia által generált tartalomnak.

Mindezt pedig úgy érik el, hogy a cégeknek augusztus másodikától kezdve kötelezően meg kell jelölnie a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat.

Erre a célra az EU egyénként egy külön ikonkészletet is létrehozott.

A szabályozás az alábbi tartalmakra vonatkozik: olyan képek, hang- és videótartalmak, amelyek létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre hasonlítanak (deepfake-ek) érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló eszközök olyan szöveg, amelyet a nyilvánosság tájékoztatása céljából tettek közzé közérdeklődésre számot tartó ügyekben, és amelyet nem vizsgáltak felül emberi ellenőrzéssel vagy szerkesztői kontrollal.

A felhasználókat ezek mellett egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy mikor áll fenn olyan helyzet, hogy nem egy valódi személlyel, hanem egy MI-rendszerrel, például egy chatbottal, MI-ügynökkel vagy avatárral lépnek interakcióba.

Jobban teszik a cégek, ha figyelnek A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok, az Európai MI-hivatal (a felügyelete alatt álló rendszerek esetében) és az európai adatvédelmi biztos (ha az uniós intézmények a szolgáltatók vagy telepítők) felelősek az átláthatósági szabályok érvényesítéséért, melynek részeként bírságokat is kiszabhatnak.

Ezek össze pedig, akárcsak a digitális piacokról szóló törvénycsomag (DSA) esetében, igencsak drága lehet.

A vállalatoknál akár 15 millió euró, vagy a globális éves forgalom 3 százaléka is lehet a bírság mértéke.

Az uniós intézmények, szervek, ügynökségek, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében ez az összeg maximum 750 ezer euró lehet.

Mik lesznek a következő lépések?

Tanács Zoltán tudományos- és technológiai miniszter a napokban jelentette be , hogy az AI Act első nagy módosításaként az uniós döntéshozók elfogadták a Digital Omnibus AI csomagot.

A legközelebbi dátum a módosítás részeként 2026 decemberére esik.

Innentől kezdve a beleegyezés nélküli intim képek előállítására, illetve gyermekek sérelmére készített tartalmak generálására alkalmas AI-rendszerek tiltott gyakorlatnak minősülnek.

Döntöttek emellett arról is, hogy a tagállamoknak a szabályozói tesztkörnyezetek (AI sandboxok) kialakítására is több idő jut, egészen 2027 augusztusáig.

Végül pedig a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségek egy része is későbbre került.

Az önálló AI-rendszerek esetében 2027 decemberéig, a termékekbe beépített rendszereknél pedig 2028 augusztusáig hosszabbodik a felkészülési idő.

Kapcsolódó Égető kérdést hagy megválaszolatlanul az EU egyik legfontosabb törvénye Az Európai Unió történelmi törvénytervezete hatalmas előrelépés az MI szabályozása felé, de semmit nem kezd a kontinens lemaradásával.

The post Augusztustól egy kicsit megváltozik az internet Európában first appeared on 24.hu .