A Legfőbb Ügyészség szerint jogszerű volt a júliusi kutatás abban az adatközpontban, ahol a Fidesz szerverei is működnek, a lefoglalással azonban már túl messze ment volna az ügyészség.

A nyomozók ugyanis nem előre meghatározott információkat kerestek volna, hanem nagy mennyiségű adatot akartak lefoglalni, hogy később válogassák ki közülük a nyomozás szempontjából relevánsakat.

Az LÜ ezért a kutatás ellen benyújtott fideszes panaszokat elutasította, a lefoglalás elleni panaszoknak viszont helyt adott az NKA-ügyben folyó nyomozásban - írta az MTI.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Nemzeti Kulturális Alapból odaítélt mintegy 17 milliárd forintnyi támogatás ügyében nyomoz különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt.

Ennek részeként július 21-én jelentek meg a nyomozók abban az adatközpontban, ahol a Fidesz szerverei is működnek.

A párt akkor élesen tiltakozott az akció ellen.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt állította , hogy az ügyészség emberei azzal a szándékkal érkeztek, hogy „lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait”.

A Fidesz ezután panaszt tett a kutatás és a lefoglalás ellen is.

A Legfőbb Ügyészség most a két kérdésben eltérően döntött: a kutatást jogszerűnek találta, a lefoglalást viszont nem.

Az LÜ szerint a főügyészség megalapozottan feltételezhette, hogy az adatközpontban végzett kutatás a vizsgált bűncselekmény nyomainak felderítéséhez vezethet.

Ezért a kutatást elrendelő határozatok ellen benyújtott fideszes panaszokat elutasították.

Más volt a helyzet azzal, hogy pontosan mennyi adatot akartak lefoglalni.

Ebben a kérdésben a Legfőbb Ügyészség a Fidesznek adott igazat, hatályon kívül helyezte a lefoglalásról szóló döntéseket, és arra utasította a nyomozást végző főügyészséget, hogy ismételje meg az eljárási cselekményt.

A Legfőbb Ügyészség szerint az eredetileg tervezett lefoglalás úgynevezett „fishing expeditionnek” minősült volna.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a hatóság előre pontosan meghatározott cél nélkül szerez meg nagy mennyiségű adatot, majd később ezek között keres az ügy szempontjából használható információkat.

Az LÜ szerint ez a módszer sem a magyar, sem az uniós joggal nem fér össze.

Önmagában ugyanis nem elég indok egy teljes adathordozó lefoglalására, hogy azon a nyomozás szempontjából releváns adatok is lehetnek.

Ehhez az ügyészség szerint a szerver tulajdonosa vagy üzemeltetője és a vizsgált bűncselekmény között is kapcsolatnak kell lennie.

A teljes adatpark lefoglalása ráadásul aránytalanul akadályozhatná azokat a tevékenységeket is, amelyeknek semmi közük a büntetőeljáráshoz.

Adatvédelmi problémák is felmerültek: a szervereken olyan emberek személyes adatai is lehetnek, akik semmilyen módon nem érintettek az NKA-ügyben.

Ezeket az adatokat az LÜ szerint eleve ki kellett volna zárni a lefoglalásból.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyészségnek le kell mondania a szervereken található bizonyítékokról.

Éppen ellenkezőleg: a Legfőbb Ügyészség szerint továbbra is indokolt az NKA-ügyhöz kapcsolódó elektronikus adatok megőrzése és lefoglalása, csak ezt célzottan és a törvényi keretek között kell elvégezni.

A főügyészségnek ezért most újra neki kell futnia az adatgyűjtésnek.

A már elrendelt adatmegőrzési kötelezettség továbbra is érvényben marad, és legfeljebb három hónapon belül meg kell kezdeni az adatok előre meghatározott szempontok szerinti átvizsgálását.

Végül csak azokat az adatokat foglalhatják le, amelyek a vizsgált bűncselekményhez és az érintett időszakhoz kapcsolódnak.

Az NKA-botrányt Molnár Áron színész, aktivista robbantotta ki, és arról beszélt, a Fidesz kampányában részt vevő celebek is sok támogatást kaptak az NKA-tól.

A botrány hatására egyre több adat lett nyilvános, kiderült, hogy a titkos, 17 milliárdos keretből fideszes celebeket és fideszes képviselők választás előtti vurstlijait, vagy Fideszhez köthető szervezeteket is támogattak.

A K-monitor kiszámolta , hogy sok választókerületben hajszálpontosan 100 millió jutott az NKA feketekasszás támogatásából.

Kiderült az is, hogy a 17 milliárdos keret mellett Hankó Balázs miniszternek, az NKA elnökének is volt egy saját büdzséje.

A nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, a miniszter a saját választókörzetében 341 millió forint támogatást osztott szét idén , ami a korábbi évekhez képest példa nélküli és elképesztően kirívó pénzszórás.

A botrány kirobbanása után adott egy interjút az Indexnek Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója, aki a többi között arról beszélt , a hírekben szereplő, eddig lényegében titokban tartott, 17 milliárd forintos kiosztható összegről és az azt osztó háromfős kollégium létrehozásárólHankó Balázs elnök és Bús Balázs alelnök döntött.

Ők találták ki, 2024 végén, 2025 elején, hogy „kulturális célra, kiemelt összművészeti programok támogatására” osszák ki az NKA felhalmozódott tartalékát, 10 milliárdot.

Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá.

Ahogy azt májusban megírtuk, az NKA-botrány nem egy kisiklás volt, hanem a rendszer lényege .

Tarr Zoltán miniszter korábban arról posztolt, hogy a közpénz eltüntetésben résztvevők tolvajnyelvet használtak: „A Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.

Ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat »úszóknak« nevezték, és hívták meg őket az »úszóversenyre«.

Ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy »ki úszik be« a medencébe.” ]]>