Több fejlett gazdaságban hétfőn a 2008-as pénzügyi válság óta – vagy még korábbi időszak óta – nem látott szintre emelkedtek az állami hitelfelvétel költségei, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti válság tartósan magasan tartja az inflációt.

Az áremelkedés és az állami kiadások miatti aggodalmak megdrágították a Párizs, Berlin, Washington, Tokió és London által kibocsátott állampapírokat, ahogy a befektetők attól féltek, hogy az emelkedő árak feljebb tolják a kamatokat.

A 30 éves francia kötvények hozama – vagyis kamata – 2008 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett – derül ki az LSEG adataiból.

Franciaország 10 éves kötvényhozama 2009 júniusa óta a legmagasabb szintet érte el, és a hasonló német kötvény is 2011 óta a legmagasabb hozamára kúszott.

Az attól való félelem, hogy a jegybankok tovább szigorítják a monetáris politikát az infláció elszabadulásának megakadályozása érdekében, felfelé hajtotta a kötvényhozamokat, mivel a kereskedők csak magasabb hozam fejében voltak hajlandók államkötvényt tartani.

A pénzpiacok szerint közel 85 százalék az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben kamatot emel.

A folyamatban lévő közel-keleti válság a múlt héten 6 százalékkal feljebb tolta az olajárakat, és a Brent nyersolaj hétfőn tovább drágult, miközben az Egyesült Államok és Irán nem tudott véget vetni a konfliktusnak, Donald Trump pedig azzal fenyegetőzött , hogy bombázza Ománt, ha az „az útjába áll” a háború lezárására irányuló törekvéseinek.

Az amerikai állam hosszú távú hitelfelvételi költségei a pénzügyi válság óta a legmagasabb szintre emelkedtek: a 30 éves államkötvény hozama 5,29 százalékra nőtt, ami 2007 óta – a 2008-as pénzügyi válságot megelőző hitelválság éve óta – a legmagasabb.

A brit és olasz állampapírok árfolyama, amely a hozamok emelkedésekor esik, szintén csökkent, míg Japán 10 éves államkötvényhozama három évtizedes csúcsra ugrott. ( via The Guardian ) ]]>