Az ENSZ 81.

Közgyűlésén Magyarország képviseletében Baka András köztársasági elnök szólal fel, amelyben kifejti az ország álláspontját.

Szeptember 24-én, csütörtökön, helyi idő szerint valamennyivel 18 óra után szólalt fel az ENSZ 81.

Közgyűlésén Baka András, Magyarország köztársasági elnöke.

Az augusztus 19-én - illegitim módon - hivatalba lépő Baka a kormányközi nemzetközi szervezet ülésén Magyarországot képviseli, és ennek keretén belül kötött mandátummal érkezett New Yorkba.

Baka először elmondta, hogy nagy megtiszteltetés az ENSZ Közgyűlésen szólni a világhoz, valamint saját honfitársaihoz.

Elmondta, hogy élete nagy részében bíró volt, először itthon, később pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságában (ahol a magyar forradalmárokkal szemben hoztak ítéletet.) Ezek a munkahelyek egy dologra megtanítottak.

A jognak azokra is vonatkozniuk kell, akik hatalmon vannak – fogalmazott Baka.

Baka szerint az állam mindenkié, azoké is, akik a kormányt támogatják, és azoké is, akik ellenzik, sőt, még azoké is, akik elvesztették a hitüket a politikában.

Az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává.

Magyarország népe idén áprilisban a demokratikus megújulás mellett szavazott.

Többet vártak puszta kormányváltásnál: a közélet megújulását, jogállamiságot, olyan államot, amely nem ellenőriz, hanem szolgál, nyomásgyakorlás nélkül ítélkező bíróságokat, a hatalmat számon kérő sajtót, valamint a közpénzek közjó érdekében történő felhasználását – jelentette ki Baka szerint ugyanazok a szabályoknak kell vonatkozni azokra, akik korábban kormányoztak, akik most, illetve akik a jövőben fognak.

A köztársaság akkor kezdődik, amikor a hatalom elfogadja a saját korlátait.

Ez az a köztársaság, amit Magyarországnak újjá kell építenie - közölte.

Ezután az 1956-os szabadságharcra utalva elmondta, hogy hetven évvel ezelőtt a magyarok kifejezték az iránti vágyukat, hogy ők maguk kormányozhassák magukat, de ezt a reményt a szovjet tankok törték össze.

A magyarok hiába lebbeztek fel az ENSZ-nél, a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni a magyarok vereséget.

Ugyanakkor méltatta, hogy sok itt jelenlévő ország befogadta a magyar menekülteket.

Baka szerint emlékszünk, milyen volt elveszíteni a magyaroknak a függetlenségét, valamint azt is, hogy később segítséggel újrakezdhettünk mindent.

Ezután az ukrajnai háborúra kitérve elmondta, Magyarország elítéli az orosz agressziót, ami sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot.

Ahogy fogalmazott, Ukrajna ma a függetlensége megőrzéséért küzd.

Magyarország elítéli Oroszország teljes körű agressziós háborúját, ami sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot.

Tiszteletben tartjuk Ukrajna jogát az önvédelemhez, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, valamint népének jogát ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről.

Párhuzamot vonva 1956 és az ukrajnai háború között elmondta, hogy az 1956-ban követelt szabadság ugyanaz, amiért az ukránok jelenleg küzdenek.

A köztársasági elnök szerint emlékezni kell azokra, akik elveszítették az életüket ebben a háborúban és hangsúlyozta, hogy diplomáciát akarnak, ami véget vet a vérontásnak.

Azonban a tartós békének tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását.

Ha a területek erőszakos megszerzése elfogadott módszerré válik a viták rendezésében, minden kisebb országnak oka lesz aggódni a jövője miatt – mondta beszédében Baka, aki emlékeztetett, hogy az ENSZ Alapokmánya emiatt mindannyiunk számára fontos.

Szerinte az emberi szenvedés nem várhat a diplomáciai sikerre, hiszen a konfliktusos, háborús környezetben élőknek szükségük van élelemre, gyógyszerre és védelemre.

Baka bejelentette, Magyarország továbbra is humanitárius segítséget nyújt, főleg a Közel-Keleten leginkább veszélyben lévő embereknek.

A Közel-Keletre térve elmondta, hogy Magyarország a humanitárius nemzetközi jog betartására szólít fel mindenkit, és hogy a segélyeket biztonságban és akadályozás nélkül juttassák el a rászorulóknak.

Szerinte az izraelieknek és a palesztinoknak joguk van biztonságban és méltóságteljesen élni, és egy olyan tartós békére van szükség, ami a családokat biztosítja, hogy gyerekeik jobb életkörülményekben és félelem nélkül élhetnek majd, mint szüleik.

A háború és konfliktusok elől menekülőkre térve elmondta, hogy ez egy fontos jog, aminek fontosságát Magyarország saját történelme miatt is jól ismer.

Ugyanakkor ezzel egy időben szerinte minden államnak joga van védeni a saját határait, és kijelentette, hogy Magyarország a nemzetközi jogot betartva így tesz.

Felvesszük a harcot az illegális migrációval és az abból hasznot húzó bűnszervezetekkel szemben, miközben tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot és a menekültek védelmét.

A biztonság azonban nem csupán határokról és háborúról szól – fogalmazott Baka, aki szerint ehhez ugyanúgy hozzátartozik az oktatáshoz, egészségügyhöz és a jó élethez való jog, ahogy a saját országban való boldogulás is.

Magyarország hisz ebben, és ehhez kész segítséget nyújtani – konkrét példaként az oktatást, az egészségügyet és a digitalizációt, valamint a vízgazdálkodást említette.

A vízgazdálkodás kapcsán elmondta, hogy ez szintén egy olyan ügy, amiben más országokkal együtt közös az érdeke Magyarországnak.

Szerinte a szárazság veszélyezteti az élelmiszer- és az energiaellátást, amin a klímaváltozás még inkább ront.

Baka szerint ebben is fontos a nemzetközi együttműködés.

Az ebben a teremben képviselt számos ország számára az élelmezés, az energiaellátás, az oktatás, az egészségügy és a munkahelyteremtés komoly gondot jelent.

Ugyanolyan komoly figyelmet kell szentelnünk ezeknek a kérdéseknek, mint amilyet másoktól elvárunk az európai biztonság tekintetében – hangsúlyozta Baka, aki gondolatát arra futtatta ki, hogy a nemzetközi együttműködés akkor a leghatékonyabb, ha az emberek szükségleteivel és problémáival foglalkozik, és minden ország hallathatja hangját.

Az ENSZ és a nemzetközi jogra épülő világrend válsága kapcsán Baka úgy látja, hogy az ENSZ gyakran lassan, vagy egyáltalán nem reagál hatékonyan, amikor egy nagyhatalom megszegi a szabályokat – szerinte egy ország sem állhat a jogon felül.

A megoldás nem az, hogy elfordulunk az ENSZ-től, mert szükségünk van rá, és szükségünk van arra, hogy működjön – jelentette ki a magyar köztársasági elnök, aki szerint ehhez minden tagállamot ugyanúgy kell kezelni, és mindenkire ugyanazon szabályoknak kell vonatkozni.

Ehhez Magyarország készen áll, hogy a saját házi feladatát elvégezze.

Ugyanakkor szerinte nem szabad csak a jelenlegi problémákkal foglalkozni, hiszen a mai döntések azon generációkra is kihatnak, akik még meg se születtek.

Emiatt Magyarország támogatja egy jövőbeli generációért felelős ENSZ-különmegbízott kinevezését.

Magyarország számára ez egy új kezdet.

Ám az alapul szolgáló elv nem új.

A hatalom csak akkor érdemli ki a bizalmat, ha elfogadja a törvényt.

Ezt a felelősséget vállalja Magyarország, és ezt a munkát vagyunk készek Önökkel közösen elvégezni – zárta beszédét Baka András, Magyarország köztársasági elnöke.