Ez egy bejárat.

Ha az ember átlép rajta, akkor ott egy meglehetősen bonyolult és fáradságos megismerési folyamat veszi kezdetét – mondta lapunk megkeresésére a szerdán nyilvánosságra került állambiztonsági iratokról Rainer M.

János történész.

Szerinte a megismerés lehetőségei egyszerűbbé és könnyebbé váltak. „Mindenkinek joga van tudományos kutatást végezni.

Aztán, hogy milyen történetet alkot a megismert iratokból, mit hoz ebből nyilvánosságra, az már az ő felelőssége” – tette hozzá.

Varga Jennifer / 24.hu Rainer M.

János történész Megnyíltak az ügynökakták Mint ismert, szerdán délelőtt aktiválódott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által létrehozott honlap, a nyitottaktak.hu .

Az online kereshető adatbázisban több tízezer, 1990 előtti állambiztonsági irat található azokról, akiket az előző rendszer szolgálatai beszerveztek.

November 4-én közel 55 ezer személy adatai váltak elérhetővé az adatbázisban: 6-os kartonok, B (azaz beszervezési) – naplók és mágnesszalagról származó adatok.

A B (beszervezési) dossziékat a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak.

A november 4-én nyilvánossá tett dokumentumokban több közismert személy szerepel – köztük politikusok, közhivatalt viselők és művészek.

Az adatbázisban többek között feltűnt Patyi Miklós alkotmánybíró , Nógárdi György külpolitikai elemző és Szita Károly kaposvári fideszes polgármester neve is, de Lezsák Sándor volt MDF-es és fideszes politikus is szerepelt benne .

Igaz, mint csütörtökön kiderült, az Országgyűlés korábbi alelnökének neve informatikai hiba miatt került a rendszerbe, amiért az ÁBTL elnézést kért .

Miért nem egyszerre tették elérhetővé az összes dokumentumot?

Mit kezdhetnek a korlátozott adattartalommal az érintettek vagy az ő családtagjaik?

Egyáltalán: hogy lesz ebből tisztánlátás és valódi megismerés, és kinek a feladata ez?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Rainer M.

János és Bertalan Péter történészekkel.

Ez nem ügynöklista – de akkor mi?

Az első, talán legégetőbb kérdés, hogy mire jó a szerdán nyilvánosságra hozott, töredékes adathalmaz, mely sok esetben csak neveket, esetleg egy-két egyéb adatot tartalmaz.

Mire jó ez, illetve hogyan segíti a tisztánlátást? 4 fotó Rainer M.

János szerint – aki egyben az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának keretében a még titkosítás alatt lévő nemzetbiztonsági iratokat vizsgáló bizottság elnöke – ez egy nem megkerülhető nehézség.

The post „Ez nem ügynöklista – ezeket a történeteket még meg kell alkotni” – történészek az aktanyilvánosságról first appeared on 24.hu .