Szántó Piroska: Forradalmi szvit Szántó Piroskát a negyvenes évei elején éri a forradalom.

Nem könnyen kapja már el a forradalmi lendület, de elkapja. „Meleg arany sárga-barna-piros október volt”, amit a férjével, Vas Istvánnal épülő szentendrei házukban töltöttek.

De valami megváltozik.

Nyugtalan vibrálás érezhető a Galilei október 20-i bemutatóján a Katona József Színházban.

És már jönnek is a hírek az egyetemisták szervezkedéséről, vonulásáról, és mire a művésztársaság – Szántó, Vas, Ottlik Géza , Kormos István , Juhász Ferenc , Nagy László és mások – észbe kap, kitépett közepű zászló lobog az autóbuszon, a jegyet pedig nem kéri senki.

Ledöntik a jugoszláv követség mellett álló Sztálin-szobrot: Az üres talapzaton vigyázzban ott álltak az üres csizmák.

A felkelt nép teleszarta őket.

A Forradalmi szvit az Akt című, önéletrajzi írásokat tartalmazó kötetben jelent meg, de önállóan is érthető, arányos, sodró erejű elbeszélés.

Felkap, és forgószélként repít át a reményteljes októberi napoktól az esősre forduló novemberig.

A magyar irodalom hőseit megközelíthető, normális, kíváncsi embereknek mutatja, kivételes közvetlenséggel és elfogulatlansággal.

Vas Istvánnak „fontosabb a gyöngytúk, mint a forradalom”, de ő is sírva fakad, amikor a szovjet tankok elől menekülő kiskatona elkéri a civil ruháját.

És a megrendítő utolsó mondatok: Ezt a beszámolót 1984-ben írtam.

Nem hittem, hogy valaha megjelenhetik. (Kránicz Bence) Libri Ottlik Géza: Buda „Megírja, édes Cipi?

Ugye megírja?” – kérdezi Szántó Piroska Ottlikot a Forradalmi szvit ben.

Tétova válasz érkezik: Hát… majd.

Úgyse lehet… Nem.

A fene se érti majd.

Dehogy írom.

Nem is írta meg.

Vagy mégis megírta?

Ottlik elképzelt, nagy ’56-os krónikája a hiányával tüntet a magyar irodalomtörténetben.

Sőt, azok a hetvenes évek végétől mitikussá, példázattá emelkedő művek, amelyek Ottlikot irodalmunk hősévé tették, éppen 1957-től jelentek meg: előbb a Hajnali háztetők , két évvel később az Iskola a határon .

Miért napozik olyan nyugalomban és nagy megelégedéssel Szeredy Dani és Bébé a Lukács teraszán 1957 nyarán?

Alig több mint fél évvel az eltiport forradalom után?

Hogyan magyarázza meg Ottlik ezt a nagy távolságtartást, amelynek eleganciája bizonyos fénytörésben, mondjuk ott, az erős ’57. júliusi napsütésben bizony elvtelenségnek látszik?

The post A mártír-miniszterelnök emlékirataitól a nőhajhász kosaras fiúkig – hét könyv 1956-ról first appeared on 24.hu .