Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy Unger Annát jelöli a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) vezetőjének.

Óriási társadalmi elvárás és felelősség kíséri a bizottság munkáját - jelezte a szavazás előtt Hantosi István, a bizottság elnöke.

Aztán egyből javasolta is, hogy az elnökhelyettesekről való szavazás idejére zárt ülést rendeljenek el (olyannyira, hogy az újságírókkal még az előre beállított kameraállványokat és a laptoptáskákat is kivitették a teremből), amit a tiszás bizottsági tagok egyhangúlag meg is szavaztak.

A Fidesz a bizottsági ülésen nem vett részt (ahogy az egész eljárási folyamatban sem), mert a hivatal szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják.

És nem jelent meg Apáti István (Mi Hazánk) sem, vagyis kizárólag a tiszás tagok vettek részt az ülésen.

Miután a újságírók visszatérhettek az ülésterembe, majd tájé Közpénzügyi elnökhelyettesekkel kapcsolatban úgy döntött a bizottság, hogy érvénytelennek nyilvánítja az eljárást és újra lefolytatják a pályáztatást, míg a nyomozati elnökhelyettesek kapcsán a jelöltek meghallgatását követően a bizottság úgy döntött, hogy Dr.

Tasnádi Katalint javasolják a pozícióra. egyenként, név szerint szavaztak a három jelöltről.Ezután következett az elnökjelöltről szóló szavazás, Ligeti Miklóst 4 igen, 0 nem és 4 tartózkodás mellett nem jelölték.

Unger Annát 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett jelölte.

Sárvári Nicoltast 3 igen és 5 tartózkodás mellett nem jelölte.

A parlament pénteki rendkívüli ülésén már meg is választhatja az NVHH vezetőit.

Előzmények A hivatal létrehozásáról július végén kétharmaddal döntött a parlament, ezzel teljesítették a Tisza Párt fő kampányígéretének egyik felét.

Magyar Péter az új kormány megalakulása után is rendszeresen beszélt a hivatal várható vizsgálatairól, Lázár Jánosnak és Mészáros Lőrincnek is megüzente, hogy az NVVH ügyfelei lesznek, a 444-nek adott interjújában pedig azt mondta, az alacsonyabb szinten lévő emberek nem viszik majd el a balhét Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter vagy Kubatov Gábor helyett.

Az elnöki pozícióra összesen 96-an jelentkeztek, az elnökhelyettesi pozíciókra pedig 68-an, az eljárásrendről Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke azt mondta : „Tisztségenként a legtöbb pontot elérő három pályázó kap meghívást, emellett valamennyi képviselőcsoport tisztségenként további egy-egy pályázó meghívását kérheti.” Ehhez képest a Tiszának az utolsó előtti pillanatban sikerült kabarét csinálnia az NVVH vezetőinek kiválasztásából, amikor hétfőn előbb bejelentették , hogy a tiszás elnökkel bíró Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság zárt ülésen kiválasztotta azt a három jelöltet (Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid), akiket személyesen is meghallgatnak, majd a Tisza-frakció közölte , hogy ők egy negyedik jelöltet (Sárvári Nicholas) fognak támogatni, hogy aztán estére Jancsics Dávid a Facebookon jelezze , ő inkább visszalép (de nem ezért).

Majd ezek után kedden lement a jelöltek meghallgatása (erről itt írtunk részletesen , itt pedig videóban számoltunk be a történtekről).

Időközben Magyar Péter miniszterelnök “műhisztinek” nevezte, hogy katyvasznak tituláltuk az eljárási folyamatot, a meghallgatások után viszont a Tisza-frakció már arról küldött közleményt, hogy egyik meghallgatott pályázó sem párt vagy frakció jelöltje (az ügyben tapasztalható kommunikációs anomáliákra ebben a cikkünkben mutattunk rá, hogy ez mennyiben hozta kínos helyzetbe Sárvárit jelöltként, arról meg Uj Péter értekezett ).

Hogy mennyire volt transzparens az eljárásrend, arról az egyébként a bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vevő, és a jelölteknek kérdéseket feltevő TASZ például azt írta utólagos összegzésében : „A Bizottság által kialakított eljárás szerint a tagok rangsorolása alapján kiválasztott három pályázó mellett a frakciók által megnevezett pályázókat is meghívták a meghallgatásra.

A nyilvánosság felé célszerű lett volna valamennyi meghallgatandó pályázót egyszerre, egységes listán közzétenni, és röviden ismertetni, hogy a lista a Bizottság által előzetesen meghatározott két kiválasztási mód eredményeként állt össze.

A nyilvánosság tájékoztatása szempontjából nem volt szükséges a két csoportot a későbbiekben külön kezelni: valamennyi pályázó a Bizottság által kialakított kiválasztási eljárás eredményeként került a meghallgatandók közé.

Így világosabb lett volna, hogy a frakciók által megnevezett pályázók meghallgatása sem a Bizottság eljárásától független, utólagos kiegészítése volt a jelölti körnek, hanem kezdettől a kiválasztási mechanizmus része.

Ez világosabb képet adott volna a folyamatról, és megelőzhette volna a kiválasztás pártatlanságával kapcsolatos félreértések és bizalmatlanság egy részét.” Ami alapján egyébként nem állja meg a helyét az az érvelése a Tisza-frakciónak, hogy Sárvárit azért hívták be, mert ő kapta a 4. legtöbb pontot a pályázók közül, de ebbe a nyúlüregbe már tényleg nem érdemes mélyebbre ásni.

A jelöltekről itt írtunk bővebben .

Zárt ülés, #transzparencia A csütörtöki ülésen tehát zárt ülésen döntött a bizottság arról is, kiket jelöl a közpénzügyi és nyomozati elnökhelyettesi pozíciókra.

A pályázóknak már a meghallgatását is zárt ülésen tartotta a bizottság, így a nyilvánosság nem értesülhetett az ott történekről.

Ezzel kapcsolatban a TASZ meg is jegyezte, hogy ez az eljárásrend „ jelentősen korlátozta, hogy a meghallgatások betöltsék a kiválasztási eljárásban nekik szánt szerepet.

A zárt ülés tartása a vonatkozó szabályok alapján rendelkezésre álló lehetőség volt, ennek jogszerűségét nem vitatjuk.

A meghallgatás arra ad lehetőséget, hogy a pályázati anyagon túl megismerhetővé váljon, miként gondolkodik a pályázó a leendő tisztségével járó konkrét dilemmákról, hogyan reagál kritikus kérdésekre, milyen szempontokat mérlegel, és képes-e saját koncepciójának gyenge pontjaira reflektálni.

Zárt ülés esetén mindez lényegében a jelenlévők körében marad.

Ez különösen sajátos helyzetet teremtett, mert az elnökhelyettesek megválasztásáról végül az Országgyűlés dönt. ” ]]>