Bizonyos munkaköröket kizárólag embereknek kellene fenntartani – ezt javasolja Bill Gates abban a nagyjából 6000 szavas esszében, amelyet szerdán tett közzé a GatesNotes nevű oldalán.

A Microsoft társalapítójának ez az első hosszabb írása a mesterséges intelligenciáról három év után , és a hangvétele jóval borúsabb a korábbiaknál: szerinte a legjobb esetben is az emberiség történetének egyik legzavarosabb időszaka következik, miközben jelenleg semmilyen terv nem létezik az átmenet kezelésére.

Mint írja, sok munkahely véglegesen el fog tűnni, ezért ahogy az AI és a robotok fejlődnek, bizonyos tevékenységeket félre kell tenni az embereknek.

Egy ilyen döntésnek lehet gazdasági indoka, például ha egy munkakör gépesítése olyan tömegeket tenne állástalanná, akik nem tudnak könnyen szakmát váltani, de lehet más oka is.

A legszemélyesebb példaként saját édesapját hozta fel, aki hat éve halt meg Alzheimer-kórban: az ápolók Gates szerint akkor is értették őt, amikor már nem tudta kifejezni magát.

Úgy látja, ebben a gondoskodásban volt valami pótolhatatlanul emberi.

Az esszé három konkrét javaslattal áll elő .

Az első új intézmények felépítése hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a nukleáris felügyelet és a globális légiközlekedési szabályozás mintájára – Gates érvelése szerint ugyanis egyetlen létező hivatalt sem olyan technológiára terveztek, amely egyszerre érinti a munkát, a nemzetbiztonságot, az egészségügyet, az energiaellátást és a választásokat.

Ennek léptékét a 2001. szeptember 11-i támadások utáni átszervezéssel érzékelteti: az amerikai kormányzat akkor a legnagyobb átalakítását hajtotta végre a második világháború óta, pedig akkor csak egyetlen funkción, a nemzetbiztonságon kellett javítania – az AI szabályozása viszont ennél sokkal nagyobb munka lesz.

A második javaslat az, hogy bizonyos munkákat fenn kell tartani az embereknek, a harmadik pedig az AI-használat és a robotok megadóztatása – egyrészt azért, hogy lassítsa az emberi munka kiszorulását, másrészt hogy ezáltal finanszírozhatóvá váljon az átképzési hullám és a szociális háló.

Gates jelezte, hogy az ügyet felveti washingtoni törvényhozóknak és AI-cégvezetőknek is, továbbá hogy a stábja novemberre találkozót készít elő Hszi Csin-ping kínai elnökkel, ugyanis szerinte a globális erőfeszítéshez elkerülhetetlen az amerikai–kínai együttműködés.

Gates az írása végén megjegyzi, hogy ha ma bárkinek is lenne működőképes terve az AI globális lassítására, azt valószínűleg támogatná, csak épp nem számít ilyesmire, mert a geopolitikai és gazdasági ösztönzők túlzottan a féktelen fejlesztés felé terelik a szereplőket.

Az esszében felsorolt kockázatok listája a csalástól és a deepfake-ektől a kritikus infrastruktúra elleni kibertámadásokon át odáig tart, hogy kormányoknak lehetőségük lesz emberi felügyelet nélkül ölniük.

Írásában külön fejezetet kapott az oktatás, ahol Gates ironikusnak nevezi, hogy ugyanaz az eszköz, amellyel többet lehetne tanulni, sokakat inkább a kevesebb tanulás felé viheti – itt egy előzetes kutatásra hivatkozik, amely a nagyobb AI-használatot a gyengébb kritikai gondolkodással hozta összefüggésbe, a fiataloknál különösen erősen.

Saját gyerekkorát is felidézi: seattle-i kamaszként kevés barátja volt, és kemény munkával kellett fejlesztenie a szociális készségeit, ám kétli, hogy ugyanezt megtette volna, ha lett volna AI-társalgópartnere.

Az írás egyben Gates egyik első nagy nyilvános megszólalása azóta, hogy nyáron nyilvánosságra került : a Gates Alapítvány által megrendelt külső vizsgálat szerint 2011 és 2014 között mintegy harminc találkozó zajlott Jeffrey Epstein és az alapítvány vezetői, munkatársai – köztük Gates – között.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: ]]>