A mohácsi csatatér kutatása csak az elmúlt időszakban hozott áttörést: ma már tudjuk, hol zajlott a fő ütközet, kisebb összecsapások helyét is ismerjük, sőt, a magyar csatarend és a tábor elhelyezése szintén látszik.

A tömegsírok feltárása és a maradványok aprólékos vizsgálata pedig azt mutatja, az oszmánok brutális kegyetlenséggel mészárolták le a hadifoglyaikat.

A becslések szerint 16 ezer hősi halott többségének, mintegy 14 ezer katonának a nyughelyét máig nem találták meg, ám a jövőben e téren is várhatók eredmények – erről szólt a mohácsi csatát bemutató sorozatunk előző része.

A mostani folytatásban megpróbáljuk kicsit oszmán szemüvegen át vizsgálni a csatát, annak következményeit és a szultán gondolkodását Magyarországról.

Szulejmán a mohácsi győzelmet élete egyik legnagyobb diadalának tartotta – csaknem fél évszázados uralkodása során soha nem vitt magával az európai hadszíntérre olyan létszámú hadsereget, mint II.

Lajos ellen Mohácsra –, az ellenünk folytatott harcot pedig már-már életcéljának tekinthetjük.

Szerencsenapjának sem véletlenül választotta a 29-ét, a magyar királyon aratott győzelme dátumát.

Varga Szabolcs történésszel, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Nem adtuk harc nélkül – érkezik a könyv a mohácsi csatáról A 24Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török-magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.

Varga Jennifer / 24.hu Dr.

Varga Szabolcs Túl akarta szárnyalni példaképét The post Magyarország volt a sárkány, aminek egy levágott feje helyett kettő nőtt first appeared on 24.hu .