Két adótörvény-tervezetről kezdett társadalmi vitát a kormány: Magyar Péter keddi bejelentése után felkerült a kormányzati honlapra a vagyonadóról és a katás adózás szabályainak megváltoztatásáról szóló törvénytervezet is.

A miniszterelnök emellett kedden beszélt egy ekhós szabályváltozásról is, ám az egyetlen területet érint: megszüntetik az élsportolóknak járó eddigi kivételezettséget azzal, hogy évi 500 millió forint helyett nekik is évi 60 millió forintig jár ez a kedvezményes adónem (amihez legalább minimálbéres munkaviszonyban kell állniuk).

A két fajsúlyos adónem tervezett szabályozásában a törvénytervezeteket átolvasva számos olyan apróságot találni, amik eddig nem voltak a kormányzati kommunikációs fókuszában.

Például most már tudni lehet, hogy a kormány szerint 15 000 magánszemélyt és 2000 szervezetet érinthet a vagyonadó, amiből évi 800 milliárd forint bevételre számítanak.

A katánál az érintett csoport méretét nem adták meg, csak azt, hogy pénzügyminisztériumi számítások szerint az adónemmel kapcsolatos szabályok változása 60 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét úgy, hogy az egyenlegrontó soron 215 milliárd forinttal számolnak – az adónemre áttérés miatt más adónemekből csökkenő bevétel és a magasabb adóösszegből fakadó nagyobb táppénz- és egyéb állami kiadások lehetnek ennek az összetevői –, míg az egyenlegjavítón 275 milliárddal, ami alapvetően az adó mértékének emeléséből és az adózói kör szélesítéséből fakadhat.

Ezek mellett több szakmai szervezet, illetve piaci szereplő is közzétette már állásfoglalását, tájékoztatását arról, hogy a tervezet alapján mi várhat az érintett adózókra.

A vagyonosokra kivetett adótörvény-tervezet nagyon részletes – mellékletekkel együtt több mint harmincoldalas –, de így is számos nyitott kérdést és szabályozási következetlenséget találni benne, a katások, illetve katás adózásba vissza- vagy áttérni tervezők pedig egyszerre érezheti nehezítésnek és könnyítésnek a januártól életbe léptetni tervezett változtatásokat.

A tervezet egyik sarkalatos, és már csak ezért is várhatóan legvitatottabb pontja az adó alapját jelentő vagyontárgyakat, vagyoni elemeket felsoroló 6-7-8. paragrafusok lesznek.

A mostani tervezetben ugyanis vannak olyan elemek, amik alapján meglehetősen drága luxustermékek nem lesznek az adó alapjai, más termékek pedig igen.

A NER-feleségek urizálásának számos látványos elemét például könnyedén szét lehet választani, ha a mostani állapotában fogadják el a törvényt, vagyonadó-kompatibilis és vagyonadó-érzékeny tételekre.

A törvény ugyanis nem számítaná be a vagyonadó alapjába a különböző luxusruházati cikkeket, táskákat, cipőket, mondván: „az adóalap megállapítása során nem kell figyelembe venni a magánszemély személyes használatát szolgáló” termékeket.

Kivéve ez alól a 3 millió forint értéket meghaladó műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket.

És mivel az ékszer a törvény definíciója szerint „személyi díszítésre szolgáló kis tárgy ideértve különösen a gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, melltűt, fülbevalót, függeléket, medaliont, nyakkendőtűt, kézelőgombot”, Várkonyi Andrea százmillió forintos Hermès táskája nem lenne vagyonadó tárgya, mint ahogy Rogán Barbara gyémántokkal berakott, 120 milliós értékű krokodilbőr táskája sem.

Viszont be kellene számítani egy esetleges vagyonadó-alapszámításkor például Rogán-Szendrei Cecília 2022-ben Kötcsén viselt, akkor 18 millió forintra taksált karkötőjét.

Az, hogy a luxustáskák nem képeznék a vagyonadó alapját, annak fényében különösen érdekes, hogy ugyanez a paragrafus azt is kimondja, hogy a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó jármű viszont igen.

Tehát a 100-120 milliós táskákat nem kellene figyelembe venni a vagyonadó alapjának kiszámításakor, viszont egy újonnan 12 795 000 forintba kerülő Toyota Corolla Crosst igen.

Márpedig ez utóbbit csak a Gólyában elképzelhető Che Guevara-i lendülettel lehet luxusautónak nevezni.

A törvény egyébként nemcsak a belföldi illetőségű magánszemélyekre vonatkozik majd a tervezet szerint – vagyis a magyar állampolgárokon túl azokra is, akiket külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat vagy foglalkoztatott hazánkban, a törvény ugyanis a magyarországi munkavégzés megkezdésének napjától számított 5 évig érvényes –, hanem bel- és külföldi vagyonkezelési adóalanyokra, így például a bizalmi vagyonkezelőkre is.

A külföldi adóalanyok adókötelezettsége viszont kizárólag magyarországi vagyonelemekre vonatkozik (ingatlan, vagyoni értékű jog, magyar jog szerint létrejött vagy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben lévő érdekeltség).

Magába az adóalapba viszont elég sok minden beszámít, vagy ahogyan a korábban Ernst&Young néven ismert EY Magyarországon fogalmaz : „Az új kötelezettség rendkívül széles körben venné figyelembe a vagyonelemeket.

Az ingatlanok mellett az értékpapírok, bankbetétek, vállalkozási részesedések, követelések, kriptoeszközök, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások, befektetési nemesfémek, valamint egyes nagy értékű ingóságok is az adóalap részét képezhetnék”.

A tanácsadócég szerint a szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.

Az EY szakértői szerint különösen nagy jelentősége lesz a vagyon, illetve az egyes vagyonelemek értékelésének.

Hiszen miközben egy bankszámla vagy állampapír-értékszámla egyenlege, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok értéke viszonylag egyszerűen meghatározható, „a családi vállalkozásokban fennálló részesedések, a külföldi ingatlanok vagy az összetett vagyonkezelési struktúrák esetében jóval összetettebb számításokra és dokumentációra lehet szükség” – írja az EY, aminek a közleménye Módos András üzletágvezetőt idézve úgy fogalmaz: „ahol több országot érintő vagyoni struktúrák, vállalkozási részesedések vagy vagyonkezelési konstrukciók vannak jelen, a felkészülés akár hónapokat is igénybe vehet”.

A törvénytervezet részletesen foglalkozik a családi vagyon megosztásával, a házastársi közös vagyon kezelésével, a kiskorú gyermekek vagyonának figyelembevételével is.

Ezt nagyon fontos elemnek tartja az új szabályozásban a Blochamps Capital: a pénzügyi tanácsadó cég szerint „az egymilliárdos adóalanyként érintetti belépési küszöb a gyakorlatban jelentősen megemelkedhet: a családtagonkénti számítás miatt minden két-három vagy többtagú családnál már 2–3 milliárd forint vagy ennél is nagyobb vagyon maradhat adómentes”. ]]>