Idén júniusban 5 napon is megdőlt az országos napi melegrekord, júliusban 1 napon, augusztusban a hónap közepéig pedig már 3 napon – írja a Másfélfok a HungaroMet Budapestre elérhető adatsora alapján.

Mindezen események hőhullámokhoz kötődnek, melyek gyakorisága, hossza és intenzitása is növekszik a klímaváltozás következtében.

Szabó Péter , az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója szerint jól látszik, hogy Budapesten sosem voltak még olyan hőhullámok, mint amilyeneket idén kétszer is át kellett élnünk.

Az első június 20-án kezdődött és 12 napig tartott, a második július 30-án kezdődött és 9 napig tartott.

Utóbbi rövidebb időtartama ellenére magasabb hőösszeget ért el, vagyis összességében még megterhelőbb volt.

Mindkétszer melegebb volt a fővárosban, mint 2007-ben, a korábbi abszolút melegrekord idején.

Az 1994-es hőhullám is 12 napig tartott, akárcsak az idei június végi, de közel sem volt olyan intenzív, mint az idei kettő.

A 2024. júliusi ugyan a leghosszabb volt (13 napos), de 11 százalékkal kevésbé intenzív, mint az idei augusztus eleji.

Volt már ilyen régen is – vagy mégsem?

Mint azt az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója elmondta, 2022-ben már megvizsgálták, és 89 százalékos bizonyossággal állítható, hogy az emberi tevékenység felelős a hőhullámok gyakoriságának jelentős hazai növekedéséért.

Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy régen is hasonló gyakorisággal fordultak elő.

Ha megnézzük Budapest 30 leghosszabb harmadfokú hőhullámát, az idősor jól mutatja a 20. század változékonyságát: több évtizedig néhány évente jelentkeztek kissé intenzív hőhullámok, volt egy hosszabb időszak, amikor hőhullámban szegények voltunk, majd 1990 után megjelent a klímaváltozás hatása.

Az is jól látható, hogy igazán 2010 után váltak hosszúvá és intenzívvé a hőhullámok.

A hőhullámok intenzitása pedig nagyobb mértékben növekedett, mint azok hossza – vagyis a szervezetnek egyre nehezebb elviselnie őket.

A hőhullámokat az idősek, a kisgyermekek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel élők viselik különösen nehezen: egy tanulmányuk szerint a 2015–2025-ös időszakban az intenzív hőhullámok idején nem azokban a megyékben volt a legnagyobb többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő.

Ugyanezt a módszertant követve kimutatható, hogy a legmelegebb nyáron, 2024-ben a hőhullámok három hete alatt összesen mintegy 1300 fővel többen haltak meg, vagyis országosan közel 20 százalékos volt a többlethalálozás.

Kapcsolódó Minden idők egyik legforróbb júliusán vagyunk túl Nyugat-Európát nézve ez volt a legforróbb július a mérések kezdete óta.

The post „Szinte hihetetlen” – 2026-ban kétszer is megdőlt a legintenzívebb hőhullám rekordja Budapesten first appeared on 24.hu .