Újabb két vádlottat hallgatott ki a bíróság az összesen 25 milliárd forint EU-s és hazai pályázati támogatást érintő kenőpénzes büntetőper tárgyalásán, ők mindketten tagadták a bűnösségüket. (Az ügyről és a két éve tartó perről írt összes cikkünk elolvasható itt .) A Budapest Környéki Törvényszéken zajló tárgyalás mai érdekességét nem is ez jelentette, hanem az, hogy az I. rendű vádlott, dr.

T. ismét többször szóváltásba keveredett Oláh Gaszton bíróval, aki végül ismét kivezettette a tárgyalóteremből.

K. ezután újabb panaszt és indítványt terjesztett elő a törvényszéki elnöknek, ahogy abban ő maga is fogalmazott, „immár sokadikat”.

Ebben egyebek mellett ismét szóvá teszi, hogy nem kapott tájékoztatást 17 hónapig arról, hogy új kirendelt védője, és számos más kifogását felsorolva kéri annak vizsgálatát, hogy az eljáró bíró fegyelmi vagy büntetőjogi felelőssége nem áll-e fenn az általa vélt mulasztások miatt.

A tárgyalás már kettejük szóváltásával kezdődött, még a vádlottak kihallgatása előtt K. szeretett volna iratokat beadni, de a „Matolcsy múlt heti letartóztatása kapcsán” kezdetű mondata után Oláh Gaszton felszólította, hogy üljön le, majd amikor K. magyarázatot követelt erre, már belengette a kivezettetés lehetőségét.

Az először bíró elé álló XIII. rendű vádlott, B.

I. írásban tett vallomást, és közölte, hogy kérdésekre sem kíván válaszolni.

Az írásos vallomása, valamint az ügyészségi kihallgatáson született jegyzőkönyvek ismertetése után K. ismét szót kért, leszögezte, hogy B.

I.-vel sosem találkoztak, a vádlott nem is ismerős neki, és azt mondta: megmosolyogtatónak tartja, hogy olyan cégekkel kapcsolatban is megvádolták, amikhez semmi köze, „hiszen Varga Mihály akkori pénzügyminiszter írta alá a támogatói döntéseket… mintha én, az I. rendű vádlott utasíthattam volna az akkori pénzügyminisztert”, mondta, hozzátéve: nem érti, mi történik itt.

Amikor a rövid eszmefuttatásában eljutott Fürcht Pál korábbi KNYF-es főügyész múlt heti parlamenti meghallgatásáig – arra hivatkozva, hogy Fürcht írta alá ebben az ügyben a vádiratot –, a bíró félbeszakította, mondván, „nem biztosítom a lehetőséget, hogy aktuálpolitikai értelmezést adjon”, amire „értelmezhetetlen, ami itt folyik” reagálással leült.

Hogy aztán a XIV. rendű vádlott, P.

J. írásból felolvasott vallomása, illetve az ügyészi és védői kérdésekre adott válaszai után ismét szót kérjen.

Leszögezték, hogy kölcsönösen nem ismerik egymást P.-vel sem, „akkor hogy lehetek én az I. rendű vádlott” – kérdezte, mire a bíró rászólt, hogy ez nem egy vádlottnak szóló kérdés.

Később azt is megkérdezte, miért nincs a vádlottak között K.

Ö. korábbi pénzügyminisztériumi főosztályvezető, akinek a neve visszatérően elhangzott a mai kihallgatás során, ezután Gy.

L. korábbi államtitkárról kezdett beszélni, és arról, hogy „ha valaki a szakszolgálatok által összeállított dokumentumok közé beletette”, de hogy mit, az nem derült ki, mert Oláh Gaszton ismét rászólt, hogy hagyja abba és üljön le, majd amikor erre nem volt hajlandó, kivezettette.

Gyorstalpaló: mi ez az ügy?

Az 54 magánszemély vádlott ellen indult, cégekkel együtt már 79 vádlott ügyében folyó büntetőper 2024 őszén indult az úgynevezett előkészítő ülésekkel, azokon kilenc vádlott ismert be a bűnösségét és fogadta el az ügyészség úgynevezett mértéke indítványát.

A bírósági tárgyalásos szakasz idén szeptemberben kezdődött a vádlottak tanúvallomásával, de eddig csak a VI. rendű vádlott élt a vallomástétel jogával, K.

T.-nek például négy napja is volt arra, hogy megszólaljon, de csak két kivezettetés lett belőle.

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát.

Néhány nap múlva kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár is érintett lehet az ügyben.

A nyomozás során a 2015-2022 közötti időszakból több mint 300, részben uniós finanszírozású, részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni; csak a vádirat mintegy 400 oldalas.

Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali.

A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték.

Az I. rendű vádlott a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt; ügyészségen tett egyik, később visszavont, illetve módosított vallomása szerint azt hitte, az ilyen telefont nem lehet lehallgatni. ]]>