Fizikailag és mentálisan is jelentősen megterheli az embereket az olyan, hosszan tartó hőség, amilyen most is tapasztalható Magyarországon.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint az ilyen időszakok a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők számára különösen kockázatosak, akár életveszélyesek is lehetnek.

Hogy pontosan hogyan, és miért, arról a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet adott felvilágítást a blogján .

Miért lehet életveszélyes a hőség?

Ahhoz, hogy életfunkcióink megfelelően működjenek, testünk maghőmérsékletét 36,5–37,5 Celsius-fok között kell tartanunk.

E tartományon kívül megváltozik anyagcserefolyamataink sebessége, felborul biokémiai egyensúlyunk és más káros folyamatok is beindulnak.

A magas hőmérséklet emiatt az egész szervezetre komoly terhelést jelent, de a vérkeringés kiemelten érintett.

Meleg hatására a vérplazma térfogata csökken, a vér sűrűsége nő, ami egyrészt keményebb munkára kényszeríti a szívet, másrészt akadályozza a hőleadást.

Testünk ugyanis izzadással hűti magát, ehhez viszont a vérnek nagy mennyiségben kell a bőrbe áramlania, hogy a test belesjéből a hőt a leadáshoz a felszínre szállítsa.

Az idős embereknek gyakran eleve sűrűbb a vére, rosszabb a keringése a fiatalabbaknál, ezzel együtt pedig a hőleadási képessége is.

Az idősek nehezebben izzadnak és a szomjúságérzetük is csökken, emiatt egyrészt nem tudják izzadással hatékonyan hűteni magukat, másrészt az izzadás miatt kiszáradnak.

A kánikula így komoly kockázat lehet számukra, ráadásul az öregedéssel a hőszabályozás pontossága is romlik, így a szervezet könnyebben téved a veszélyes tartományba.

Amikor testünket hűteni kell, pulzusunk megnő, és fokozódik a légzés, a szív, valamint a vese munkája is.

Eközben az izzadás miatt csökken a plazmatérfogat, megnövekszik a vér sűrűsége, ami komoyabb erőfeszítést jelent a keringési rendszernek.

Ráadásul a hűtéshez szükséges, amúgy is megfogyatkozott vért a szervezet a zsigerektől vonja meg, ennek hatására esik a vérnyomás, és az agyba is kevesebb vér juthat.

Ezt egy idősödő, gyengülő szervezet már nem bírja.

A hűtéshez szükséges bőrerekbe nem jut elég vér, a testhőmérséklet tovább emelkedik, a vérkeringés összeomlik.

De a hőmérséklet emelkedés nem csak a vérkeringésre, hanem az agyműködésre is hat, zavartságot, delíriumot, hőgutát okozhat, mely az agy mellett több szerv károsodását is okozhatja.

Ezért van az, hogy a hőhullámok idején jellemzően a 65–75 év felettiek körében emelkedik meg a halálozás.

Nem csak az idősek számára káros a hőség A kánikula ugyanakkor nem kizárólag az idősekre van negatív hatással.

A tartós hőstressz minden embert megvisel, ugyanis rontja az alvás minőségét , és az idegrendszert is terheli .

Hogy milyen lépésekkel tudjuk megvédeni egészségünket a hőség idején, arról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Kapcsolódó Hőségriasztás: mutatjuk, mire figyeljen az egészsége érdekében A legfontosabb a víz és az ásványi anyagok pótlása, illetve próbáljuk meg minden eszközzel segíteni szervezetünk erőfeszítéseit a hűtés érdekében.

The post Életveszélyes hőség: ezt teszi a szervezetünkkel a kánikula first appeared on 24.hu .