Húsvétkor sem annyira húsbavágó kérdés Budapesten, hogy szabad-e locsolni, mint 2026 augusztusának elején.

Napok óta teljes a bizonytalanság abban az egyszerűen eldönthetőnek tűnő kérdésben, hogy a fővárosban van-e hivatalosan vízkorlátozás és így szabad-e például slagozni és automata öntözőberendezéseket üzemeltetni.

A budapesti kormányhivatal és a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium ugyanis arról posztolt a Facebookon július 31-én, vagyis múlt pénteken délután, hogy „életbe lép az elsőfokú vízkorlátozás az ország minden településén” .

Ám a Főváros vezetői később azt nyilatkozták és posztolták ki, hogy ez nem igaz, mert vízkorlátozást a törvény értelmében csak a helyi önkormányzatok hirdethetnek ki.

A helyzet addig fokozódott, hogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze hétfőn az ATV már arról beszélt, hogy a rendőrség lakossági bejelentések miatt kereste őket amiatt a hétvégén, hogy járókelők locsolást láttak a Margitszigeten.

Emellett egyes társasházakban vagy a lakók követelték az automata öntözőrendszer azonnali leállítását vagy fordítva, közös képviselők próbálták kikapcsoltatni azt a korlátozásra hivatkozva.

Bardóczi az erről szóló bejegyzése alatti egyik kommentben így fogalmazott: „A Kormányhivatal nagyon szerencsétlen, sok kárt okozó, hatáskörén túlterjeszkedő kiírása indította el ezt a hisztériahullámot.

A jogszabály egyértelmű: az önkormányzatok rendelhetik el a vízkorlátozást.

Budapesten pedig erre momentán nincsen szükség.” A 444 beszélt az ügy szereplőivel, vagyis a Fővárossal, a kormányzattal és a rendőrséggel és ez alapján úgy néz ki, hogy nagyjából tényleg az a valós helyzet, amit Bardóczi állított.

Azt még a neve elhallgatását kérő, kormányközeli forrásunk is megerősítette, hogy a minisztérium és a kormányhivatal jószándékból ugyan, de túlterjeszkedett a hatáskörén: a lakossági és céges vízfogyasztás csökkentésére vonatkozó, teljesen jogos vágyaikat tényként kommunikálták.

De a jogi helyzet tényleg az, hogy a vízkorlátozás önkormányzati hatáskör, Budapest pedig nem rendelt el ilyent.

Ezzel együtt az összes fél egyetért abban, hogy önkorlátozásra van szükség a locsolásban.

De azért nem kell és nem is érdemes pusztulni hagyni az értékes, nehezen vagy sehogysem pótolható kerti vagy közterületi növényzetet, ami alapvető fontossságú a főváros élhetővé tételében a globális felmelegedés idején.

Ezzel együtt lehetnek és vannak olyan régiók vagy települések, ahol annyira súlyos az ivóvízhelyzet, ami indokolja a teljes locsolási tilalmat.

De az ügyben jogkörökkel rendelkező illetékesek szerint a főváros - egyelőre legalábbis - nem számít ilyen területnek.

A minisztérium túlmozgásos fellépését magyarázhatja, hogy az országban több helyen - így Budapest vonzáskörzetében is - tényleg komoly gondokat okozott a napokban, amikor a lakosság nem volt hajlandó csökkenteni a vízfogyasztását és juszt is locsolt olyan helyeken, ahol, Budapesttel ellentétben, nem áll rendelkezésre elég ivóvíz.

A hajnalban megugró dunabogdányi vízfogyasztás az országos médiában is téma volt a polgármester kiborulásával együtt, de a környéken talán Szentendrén alakult ki a legnehezebb helyzet , itt a Pismány városrészben egy időre teljesen meg is szűnt a vízsszolgáltatás.

A félreértést pedig az is táplálhatta, hogy sportvonalon például a fővárosban is megtiltották a füves focipályák vezetékes vízzel történő locsolását, de ez csak rájuk vonatkozik.

Az ügyben kedden délután újabb fejlemény történt: miközben ez a cikk élesítésre várt, a vidékfejlesztési minisztérium tisztázó posztot tett közzé , amiben elismerik, hogy a vízkorlátozásról minden település maga dönt és nincsen országos korlátozás.

Vagyis azt erősítették meg, amiről ez a cikk eddig szólt, elismerve azt is, hogy négy nappal ezelőtt félreérthetően kommunikáltak.

Még elnézést is kértek a posztjuk végén.

A visszafogott locsolásban pedig a Főkert gyakorlata irányadó lehet magánkertekben is, ezt Karácsony főpolgármester posztja így fogalmazta meg: „A növényi kultúrák szerint is fontos a sorrend: az öntözésben a fiatal fáknak, a jövő árnyékainak kell elsőbbséget biztosítani.

Őket követik a frissen telepített cserjék, valamint az évelő- és rózsaágyások.

A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul: elsősorban az életben tartás és a talajélet fenntartása a feladat.

Persze minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége.” Aki pedig további öntözési tippeket szeretne, az olvassa el ezt a cikkünket. ]]>