A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésének változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, így annak mértéke 5,5 százalék maradt.

Ezzel véget ért Varga Mihály mindössze három hónaposra sikeredett kamatcsökkentési ciklusa.

A tartósan alacsony infláció miatt először júniusban döntött úgy a Monetáris Tanács, hogy 0,25 százalékponttal 6 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét.

Majd ezt még kétszer 0,25 százalékpontos csökkentés követte, így értük el a jelenlegi 5,5 százalékos mértéket. „A döntés megfelel a piaci várakozásoknak.

Bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, ha csak azokat néznénk, akkor sor kerülhetett volna újabb lazításra, a forint árfolyama is viszonylag stabilnak mondható.

Többet nyomhatott a latban a nemzetközi környezet alakulása, azon belül is a geopolitikai feszültségekből adódó inflációs kockázat.

Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emelt az elmúlt hetekben, ez pedig szűkítette a magyar jegybank mozgásterét.

Ugyanakkor középtávon azonban van tér a kamat csökkentésére.

Az időzítést azonban bizonytalanság övezi a már említett geopolitikai fejlemények miatt” – kommentálta a lépést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Hozzátette: „A jegybanki döntés miatt nem változtattunk a korábbi kamatprognózisunkon.

Továbbra is arra számítunk, hogy az év végéig nem módosul a ráta, így 5,5 százalékos alapkamattal fordulunk rá a következő évre.” Németh szerint a kamat jövő évi alakulását nagyban befolyásolja továbbá, hogy a várhatóan október végén megjelenő 2027-es büdzsétervezet milyen költségvetési és államadósság-pályát irányoz elő.

Ez azért fontos, mert ez befolyásolja jelentősen Magyarország kockázati megítélését, ezen keresztül a jegybank mozgásterére is komoly hatással van.

A szakember szerint összességében a jövő év végéig újabb lazítások jöhetnek, amelyek eredményeként 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat. ]]>