Az Országgyűlés kedden délelőtt elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt , amivel több évtizedes huzavona ért véget.

A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait a képviselők többsége leszavazta.

A képviselők végül 149 igen szavazattal, 35 tartózkodással és nem szavazat nélkül döntöttek a javaslatról.

Nem minden akta válik automatikusan nyilvánossá A javaslat alapján bárki megismerhetné és közölhetné az ÁBTL-ben őrzött iratokat, de fő szabály szerint csak anonimizált formában.

A megfigyeltek továbbra is megtudhatnák, kik jelentettek róluk, illetve mely hivatásos állambiztonsági tisztek kezelték az ügyüket.

Az érintettek elsőbbséget élveznének, a másolatokat pedig ingyen kapnák meg.

Az ÁBTL honlapján azonosítás nélkül, ingyenesen és kereshető formában kellene közzétenni az ügynökök beszervezését dokumentáló, úgynevezett hatos kartonok adatait, a beszervezési naplók, vagyis a B-naplók adatait, a beszervezési és személyi dossziék, azaz a B-dossziék adatait, valamint az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon tárolt, H-jelű hálózati nyilvántartás nem minősített leíró adatait.

A megfigyelt emberek és más harmadik személyek adatait azonban törölni kellene a nyilvánosan elérhető B-naplókból és B-dossziékból.

Nem lehetne hozzáférhetővé tenni többek között az egészségi állapotra, a függőségekre, a szexuális életre és orientációra, valamint a vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó érzékeny adatokat sem.

A hatos kartonok, a B-naplók és a H-adatbázis már feldolgozott adatait október 20-án kellene nyilvánosságra hozni.

A B-dossziék esetében folyamatos lenne a publikálás, a végső határidő pedig 2027. február 25.

A dátum a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.

Mindez árnyalja Magyar Péter áprilisi bejelentését, amely szerint október 22-én teljes egészében nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik az ügynökaktákat és a „hírhedt mágnesszalagokat”.

Az első adatkörök a mostani javaslat szerint ugyan két nappal korábban megjelennének, a B-dossziék teljes feldolgozása azonban csak 2027 februárjára fejeződne be.

Szűkítették a mágnesszalagos adatok körét Az eredeti törvényjavaslat még valamennyi mágnesszalagos adatbázis nem minősített leíró adatainak automatikus közzétételét írta elő.

A parlamenti módosítás ezt leszűkítette a H-jelű, az állambiztonsági hálózat tagjait nyilvántartó adatbázisra.

Ez azt jelenti, hogy a mágnesszalagokon található többi adatbázis tartalma nem kerülne automatikusan és teljes körűen az internetre, bár az egyes iratok más hozzáférési szabályok alapján megismerhetők lehetnek.

A törvény nem rendel el korlátlan és automatikus feloldást a jelenleg minősített iratoknál sem.

Ezeket legalább kétévente felül kellene vizsgálni, de továbbra is titkosak maradhatnának például nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi szerződésből eredő vagy személyi biztonsági okokból.

A minősítések felülvizsgálatát egy 13 tagú tanácsadó bizottság segítené.

Tagjai közül tízet a nemzetbiztonságért, illetve a kultúráért felelős miniszterek jelölnének, kettőre pedig az ellenzéki frakciók tehetnének javaslatot.

A bizottság betekinthetne a továbbra is titkos iratokba, és kezdeményezhetné a minősítés megszüntetését, de maga nem oldhatná fel a titkosítást.

A javaslat az állambiztonsági anyagokon túl a levéltári kutatás általános szabályait is lényegesen módosítaná.

A személyes adatokat tartalmazó levéltári dokumentumoknál az érintett halálától számított jelenlegi harmincéves védelmi időt öt évre rövidítenék.

Azoknak, akiknél állambiztonsági iratok vagy azok másolatai jogellenesen vannak, október 20-ától hat hónapjuk lenne átadni ezeket az ÁBTL-nek.

Aki ezt határidőben megteszi, a javaslat szerint mentesülne a jogellenes birtoklás hátrányos – köztük büntetőjogi – következményei alól.

Az ügynökakták nyilvánossága a rendszerváltás óta visszatérő, de teljesen soha meg nem oldott kérdés, amelynek politikai és történeti hátterét ebben a korábbi cikkünkben mutattuk be részletesen.

Szeptemberben az ÁBTL-ben is megnéztük, hogyan készülnek az iratok megnyitására.

Az intézmény akkori tájékoztatása szerint a dokumentumok jelentős része eddig is kutatható volt, az igazi változást az egységes, mindenki számára elérhető internetes adatbázis jelentené.

The post Elfogadták az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt first appeared on 24.hu .